Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-23 [0103]

/Farkas Mihály beszéde, l.folyt./^§ Gy Bn - Az Októberi Szocialista Forradalom győzelmének idejéig az emberi társadalom rabszolgaságon, hűbéri rabságon, kapitalista kizsákmányoláson épült fel. Tűrésre, a nyomor' és nélkülözések elviselésére nevelték az elnyomottak millióit. A történelem folyamán az elnyomott osztályok nem'egyszer kísérelték ra-vg, hog^ lerázzák magukról a rabság bilincseit , Harcaikat azonban mindannyiszor'vereség érte s ezért kénytelenek voltak véres fejjel visszavonulni. Sz a korszak lezárult 1917.november 7.-ével! A Nagy Szooialistá Forradalom az emberiség történelmében először vitta győzelemre azokat a có lókat, amelyekórt évszázadokon á t oly nagy, véres áldozatokkal harcoltak szerte á világon az elnyomott ós kizsákmányolt népek. A világ ;egyhatodán igy megszűnt a kapitalizmus és megnyílt a szocialista fejlődés utja. Amint látjuk, a Nagy '.Októberi Forradalom hatalmas ugrás volt az elnyomatás, a rabság, a kizsákmányolás birodalmából a szabadság, az uj emberi élet birodalmába 1 - Amint látjuk, lényegében a szocialista forradalommal> a szocializmus győzelmével kezdődik az emberiség igazi története. S miután a szocializmus elsőizben a Szovjetunióban győzött, az emberiség igazi története, az a történelem, amelyét az emberek tuda* tosan irányítanak, a Szovjetunióban vette kezdetét, - Az Októberi Szocialista Forradalom előtt voltak más forradalmak is, de ezek a forradalmak, mint ismeretes, minden alkalommal azzal végződtek, hogy a kormányzat éléről egyik kizsákmányoló csoport leváltotta a másikat. A kizsákmányolók változtak,, de maga a kizsákmányolás megmaradt. - A Szocialista Októberi Forradalom elvileg különbözik ezektől a forr adalmaktol, A párisi kommün után - amely az első^ dicsőséges, de sikertelen kisérlet voltr, hogy a történelmi fejlődést a kapitalizmus ellen fordítsa, - az Októberi Forradalom céljául nem a kizsákmányolás egyik vagy másik formájának megváltoztatását tűzte ki» p /Folyt.köv./