Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-22 [0103]

\ béren kívüli juttatások pénzbeli értéke egy munkásnál havi átlagban 238 forint, vagyis az átlagos havi bér 38 százaléka. Ilyesmi 1938-ban nem volt, de nem volt szocializmus sem. Ellenben volt csend őr szurony és munkanélküliség. Alacsony termelékenység mellett a magasabb reálbérszínvonal azzal a következménnyel jár, hogy az egy árucikkre 3sö munkabér-költségek ma lényegesen nagyobbak, mint a háború előtt. Mindez élénken rávilágít az önköltségcsökkentés kérdésére, s egyben, a' nost végrehajtott normarendezés parancsoló szükségszerűségét igazolja. k szocialista állam bérpolitikájának alapvető tétele, dogy^csak olyan reálbér jogos, amelynek'alapjául megfelelően kinunkált, tényleges teljesítmény szolgál. Alacsonyabb reálteljesitiiényért magasabb reálbért fizetni gazdasági képtelenség, amit aosszabb időn át nem lehet folytatni, mert akadályává válik minden további gazdasági fejlődésnek. k reálbéreknek a teljesítményekhez való egészségtelen /iszonya ipari termelésünknek olyan fogyatékossága, amelyet céltudatos következetességgel meg koll szüntetni, mégpedig nem capitalista,-hanem szociálista módon. A kapitalista rendszer a lagas költségelemeket munkanélküliséggel csökkentik .a szocialista rendszer önköltségcsökkentése viszont nem a dolgozók életszínvonalát i kar ja rontani, hanem annak ujabb emelését készíti elő, amikor a iormarendez esek segítségével a munkateljesítmények fokozását tűzi rí céljául. Magasabb munkateljesítmény és termelékenység esetén i reálbéreknek a re altul jesitmóny ékhez való viszonya megjavul. Az életszínvonal idő el őt ti növekedése azzal a veszélynél jár, hogy a termelésnek azt a részét is fogyasztási szükség.etek kielégité séro használjuk fel, amit beruházásokra kellene 'ordítani. Az életszínvonal ebben az esetben átmenetileg kétség;elenül nagyobb lesz, de mert elmulasztjuk termelőberendeséseink :ojlod átesettéivé sz a jövő fejlődősi lehetősége. Ha tehát azt ikarjuk, hogy az. általános élets zinvonal-növekedés tartós legyen, a •eálbér-sz invonala t osak akkor szabad emelni, erűikor a t ermelékenyiég fokozásával kialakult a reálbérek és a reáltelje-sitmények helyes ísszhang ja. ' A legpontosabban megállapított normák is változnak . fejlődéssel. Iparunk, közlekedésünk, mezőgazdaságunk beruházásainak lovábbi növeléséhez uj gép- és árutömegekre van szükségünk. Nem kétséges, hogy az uj normák megállapítása lökést ad előbb a termelés ÍS később az életszínvonal további fellendítéséhez. Rövid idő kórLése, hogy a jelenleg folyó normarendezés is meghozza a termelés ujabb, irőteljes fellendülését, /Folyt,köv./ g