Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-22 [0103]

Munkásmo zgalml nap tár § Gy Ks A Magyar Munkásmozgalmi Intézet közli a következő évfordulókat: Február 23. 1918. A Vörös Hadsereg születésének napja. -"...Megfigyeltétek-e, elvtársak, hogy a régi időben ós jelenleg is a kapitalista államokban a nép félt ós továbbra is fél a hadseregtől és, hogy a'nép a hadseregektől korlátokkal van'elválás ztva.,. Nálunk ellenkezőleg áll a dolog. Nálunk a hadsoreget szeretik, tisztelik és gondozzák-. Miért? Azért,, mert munkások ós parasztok először teremtették meg a világon a saját hadseregüket., mely nom az urakat szolgálja, hanem a volt leigázottakat, a jelenleg már felszabadított munkásokat ós parasztokat..." /Részlet Sztálin elvtársnak 1928. évi, a Vörös Hadsereg 10 éves fennállásán tartott beszédéből./ Február 23. 1946. Tízezer fővárosi munkás vonul a parlamenthez. Követelik, hogy a tisztogatást végző bizottságokban helyet kapjanak a szakszervezetek képviselői. Február 23. 1919. Kálkápolnán - Károlyi Mihály birtokán - hivatalosan is megkezdődik a földos&ás. Spontán földosztások voltak már október óta mindenütt az országban. A "földosztó törvény" 500 holdig meghagyja a régi tulajdonosok kezén a. földbirtokot. A kisajátított birtokért válságot fizetnek. Február 24. 1923. A tőkések 60.000 munkást zárnak ki a budapesti gyárakból. Február 25. 1928. Landler Jenőnok, a forradalmi munkásmozgalom nagy harcosának halála napja. Az első világháború alatt és előtt szervezte és harcbavitte a magyar vasutasokat és állami gyárak munkásait, azt a munkásréteget, melynek minden szervezkedését tiltották az akkori törvények, E tilalomba a Szociáldemokrata Párt is beleegyezett. így került ellenzékbe Landler saját pártjával. Ö vezette 1918-ban a nagy politikai tömegsztrájkot a békéért. 1919-ben ő követelte á legerélyesebben és elsőnek Q korxnunistákkal való megegyezést. A Tanácsköztársaság bukása után egyik legkimagaslóbb vezére lett a kommunista mozga-