Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-21 [0103]

Megnyílt a mérnöki továbbképző intézőt tavaszi féléve Zs/KF/fc Ks Hétfőn délután a Műegyetem nagy auditóriumában ünnepélyes keretek kö2t kezdődtek meg a mérnöki továbbképző intézet tavaszi előadásai. Dr. Mihajlioh Gyö2Ő műegyetemi tanár, az intézet vozetője megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a műszaki továbbképzést ma más alapokra fektetik, mint a múltban. - A három-és ötéves tervek, a tizéves villamosítási és öntözési térvek óriási feladatokat rónak a műszaki értelmiségre — mondotta. Alapos, mély tudást toll elsajátítani a műszaki társadalom minden tagjának, hogy az uj feladatoknak meg tudjon felelni > Zentai Béla a Műszaki ós Termés zet tudományi Egyesületek Szövetsége ós a Tudományos Tanács nevében kiváno sek sikert a tavaszi tanfolyamok megnyitása alkalmából. Hangsúlyozta, hogy a továbbképző intézet most meginduló tanfolyamának uj vonása, hogy marxista-leninista előadások szerepelnek a sorozatban és kiváló marxistaleninista'gyakorlati és elméleti szakemberek kaposolódtak be az intézet munkájába. - Meggyőződésem — mondotta - hogy'ez az intézet munkájának hatalmas fellendülését hozza majd magával. A tanfolyamok a nemzetgazdaság súlyponti kérdéseit tárgyalják. A bányászat.a színes fémek kohászata és a vízgazdálkodás, az energiagazdaság, a sorozatos gyártás, az öntödék gépesítése, a munka-szervezés, az épitőipar önköltségcsökkentése s a szerves vegyipar döntő fontosságú kérdései keté » osoportosulnak majd az előadások, A továbbképző intézet most meginduló" tanfolyama ugrásszerű fejlődést jelent. Zentai Béla elmondotta, hegy a" Szovj etunióban a vállalatvezetőktől nemosak technológiai ismereteket, hanem a termelés tudományos, tervszerű szervezésében való jártasságot is megkövetelik. Mi itt Magyarországon nem nélkülözhetjük a népgazdasági mérnököket, Zentai Béla nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Alexits György műegyetemi tanár tartotta meg a tanfolyam első előadását "Természettudományos gondolkodás és dialektikus materializmus" címmel. Bevezetőül rámutatott arra, hegy tisztázni kell filozófiai szempontból néhány olyan kérdést j amelyek sok zavart okozhatnak. Vázolta, hogy a XTJC. század és a XX. század elejének természettudományos világképe a'világ stabilitását akarta megmutatni. Az alapfogalmak a tér, az.idő, az energia változatlanok voltak. Ugyanezt a képet találjuk a biológiában is - folytatta. Itt azt a következtetést vonták le, hogy a gének változtathatatlanok, azok megmaradnak a különböző generációkban és osak a gének különböző kombinációja adja a különböző tulajdonságokat. A freudizmus szerint az ember változtathatatlan ösztönöket tartalmaz, amelyek minden emberben kiirthatatlanul benne vannak. A világkép tehát a stabílis*vi 1 ág k é .olt, amely változtathatatlan keretek közé van „/a. * ' /Folyt.köv./ JL