Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-16 [0103]

Glusosenko előadása Micsurinról,..,/l, folyt,/ DL/lSn/Mn - A Nagy Októberi Forradalom alapjaiban megváltoztatta a zseniális tudós' helyzetét, 1918-ban a Szovjet álltra sa j'át kezelésébe vette Micsurin faiskoláját s le ne tövé tette a tudományos kutatás zavartalan menetét •", 1922-ben ^enin is felfigyelt Micsu rin"'munkás ság.ra s jelentéit kért kisérleteinek gyakorlati" e-~e dményeirő

: • 1925ben ötven éves tudományos munkásságának elismeréséül megkapta a Munka Vörös Zászlaja-rendjelet, majd a Lenin-rendet'. 1932-ben munkásságának szinhelyét, Kozlov városát a nagy tudósról Micsurinszkhak nevezték el, A központi végrehajtó bizottság elnöksége Micsurinnak tudományos kutatásai elismeréséül "A Tu'domány lCrdemes Művelője " oimet adományozta* A Szovjetunió Tudományos Akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta • 1934-ben, 60 éves munkásságának és 80 , születésnapjának alkalmából Sztálin táviratban üdvözölte a nagy tudóst* Micsurin hosszú életének utolsó napjáig tevékenyen foglalkozott kedvenc gyümölcseinél: nemesítésével. 1935. június 7-én halt meg. - Mit tett "a tudomány és a gyakorlat érdekében Micsurin? Miért értékeli és szereti őt az e^ész szovjet nép? - Micsurin munkájának értéke abban rejlik, hogy 8 nemcsak^nemesitett fajtákat, hanem olyan uj fajtákat hozott létre jobbára Délen hono£>, vagy Távolke léten vadon éló növényekből, mélyek jól birják az Észak éghajlati viszonyait. Olyan fajták kitenyésztésével foglalkozott, melyek a Kelet Szibéria és az Ural zord éghajlati Viszonyai között is megélnék. Miosurin és követőinek munkássága nyomán Szibéria' gyümölcstermesztése évről-évre növekszik. A kolhozokban ma már fagyálló gyümölcs- és" bcgyóféléket termesztéhek. - Tudományos munkásságának elején Micsurin a gyümölcs termei ztés problémáját akklimatisáció révén akarta megoldani, bebizonyosodott azonban, hogy az idősebb, már t öbbször" gyümölcs öző növények tulajdonságait nem lehet megváltóztatni• "Majdnem összes tulajdonságaikat' megtartják, a többi közt a fagy iránti érzékenységet is, Micsurin hamarosan levonta a következtetést és belátta y hogy téves lton halad. - Micsurin - ez munkásságának legnagyobb eredménye - megállapította, hogy a növénybe jl&Sesének milyen szakaszában változtat ható meg legkönnyebben, "Minden növénynek - ' irta a nagy biológus megvan a tulajdonsága, hogy fejlődésének korai szakasz-bán" uj körülményekhez alkalmazkodva, megváltozhat. Ez a megváltozásra váló hajlaöosság legkifejezettebb a magból való kikelés utáni első napokban, később fokozatosan csökken, majd teljesen eltűnik »

fl - Micsurin megállapitotta, hogy a nemesitett gyümölcsfa magonca egyéni fejlődése során a kikeléstől az első gyümölcsig egész sor változáson megy át. Közbén nemcsak külső alakja változik meg, hanem megváltozik a külső körülményekhez való viszonya is, JJ_ /folyt ,köv./