Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-18 [0103]

Gluscsenko professzor előadása Debrecenben Kir % VG/VG/PM Ks D e b r e o en,február 18. Debrecenben pénteken délután már jóval négy °ra előtt zsúfolásig telve volt a Magyar Szovjet Művelődési Társaság helyisége, ahol Gluscsenko professzor előadást tartott a "Szovjet agrobiologia alapelveidről. Viharos éljenzés és taps zúgott fel, amikor Gluscsenko az emelvényre lépett Hosev Mihail konzul és Debrecen város vezetőinek kiséretében. Ménes János polgármester a város dolgozói nevében üdvözölte Gluscsenkot, aki ezután megtartotta előadását, Gluscsenko professzor előadása elején rámutatott arra, hogy a tudományos biológia alapjait Darwin '-vetette meg- "A fajok eredete" c. munkájában,, Darwin bizonyította be tudományosan, hogy a természetben megfigyelhető célszerűség a szervezet szempontjából hasznos elváltozások kiválasztódása révén alakult és alakul ki. Az uj növényi és állati formák kialakítását célzó évszázados emberi gyakorlat elemzésével Darwin arra a megállapításra jutott, hogy a. természetes és mesterséges kiválasztás útja egy. A mesterséges kiválasztás pedig nem más mint a természet alakítása az ember szükségletei szempontjából, A darwini elmélet a Szovjetunióban fejlődött tovább Timirjazev, Micsurin és Liszsnfco munkái révén. A természet alakításának materialista elvi alapja, hogy az elváltozások az életfeltételek hatására megfelelően történrek és a fejlődés folyamán szerzett tulaj donságok átöröklődnek. Ebből következik, hogy az egyéni fejlődés és a törzsfejlődés, a fajták fejlődése szétválaszthatatlan egységet képeznek, ' Az idealista biológia ezt tagadja. Ezáltal nemcsak a darwini elmélet ellen fordul, hanem a természet alakitását ls cáfolja és igy pesszimizmushoz is vezet, ^lusosenko professzor részletesen ismertette azt a nagy tudományos bizonyiték-anyagot , amely az idealista biológusok állitásait cáfolja, Zároszavaiban a professzor hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a továbbfejlesztett alkotó jellegű darwinizmus hatalmar :elméleti és gyakorlati tömegmozgalom, amelyben a tudományos munkások, növénynemesitők és agronómusok zöme aktivan résztvesz. Ezek a kísérletezők igen gazdag gyakorlati munkával járulnak hozzá a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséhez, A micsurinistá üjitoknak e figyelemreméltó mozgalmában az első hely joggal T, D.Lis zenkot illeti meg, ezt:a népből származó tudóst, aki kiállt a haladó biológia mellett; megsemmisítve az idealista biológia tanait,. Az előadást nagyszámú közönség lelkes tapssal és éljenzéssel fogadta^ majd Sántha Kálmán egyetemi tanár mondott köszönetet az érdekes előadásért, /MTI/ L_