Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1
1949-02-02 [0318]
/Az angol-amerikai politika.,. I. folyt ./g)K»B Tt/oj8a ge Az tszakstlentt Szőve-' ég lüve tlenéskópen ugyanolyan kísérlet, Jurópának - &a nem osak JMrópáaik - Szovjetunió nélkül történő egyesítésére, dint annakidején a münfchenl politika kezdeményező inak terve. Igaz, a szervevő. szerepót ebien az QÍ-étben az US* jt-tssza. áízt a tömböt kezdettel :.'ogva a Szovjetunió és £ népi romokra...lak részvétele nélkül kovácsoltak C3~zo, ami magában; mutatia a tömb szovjatellenes ós demoi:rata-ellenes jollo ét, melyet az áilitola-os "tisztán területi jell-3g r *-ről szolo mesékkel akarnak leplezni. *%z ^szakatlanti Szövetség nemcsak a Szovjetunió résztvótelo nélkül jött létre, hanem egyenesen a„bol a célból, hogy felhasznál^assak a Szovjetunió és az uj demoxrcieia országol ellen. az to szakatlantl Szövetség tá ado jellege annyira szembetűnő, ho 0 y azt még a nyugati országok hivatalos képviselői sem tudják leplezni. Lot.ge republikánus szenátor például a napokban nyiltan kijelentette, hogy a szövetség szervezői mindent felölelő sztrátégiai ás taktikai terv kidolgozását tűzték ki célul, melyb jn a rzövetsós mincen tagjának körülírt katonai feladatot• kéli vállalnia,, hogy ne maradjon semmi kétség afelől, ho.ay ki ellen lesz 0 "mindent felölelő sztratégiai ás taktikai terv' 1 kidolgozva, Lodgo szenátor rámutatott arra, hogy a szov.tsé J föladataihoz tartozik a kommunisták minden kormányból történő elűzése. Az USA, Anglia ós Franciaország uralkodö körei újra felemelték az an ti kommün izmusnak Oobüels k eZ ébol kihullott zászlaját, hogy lángralob onthass ál; c.z uj világháborút. oppen ügy, mint annakidején - amikor a Szovjetunió több mint tiz évvel ezelőtt, München id.jében - felemelte figyelmeztető hangját ós leleplezte a Szovjetunió all«n irányuló támadó tömb Összekovacsoláso politikájának ig«z 1 értelmét, ugy most is rámutét a Szovjetunió külügyminisztériuma az .ész világ közvéleménye előtt az angol-amerikai támacO tömb által v.Zetett politika veszélyességére, . amely politika a harmadik világháború kirobbanásához v^zot. Á Szovjetunió Ugyanúgy, mint München napjaiban, most is vezeti a népek harcát a békáért és a tárna do háborút szitc politika ellen. Sztálinnak Kingsbury Smith, az ^nte-'national Ivovrs Service amerikai hirügynokségo európai Vezérigazgatójának feárCóseire adott válaszabínj világosan kifejezésre jutott a Szovjetunió következetes ó's valtozc tlcn bókepolitiká j; , cmelyot f.nnáliása óta íolytct. ^elnyikov, cikk szemzője, idézi Sztálin válaszait Smith kércéseir„ és folytatja: A Szovjetunió nem áll egyedül a demokre-' tikus bakáéit ós a nemzetközi együttműködésért folytatott h rcóban, üizt r. h-.rcot 1 Szovjetuniov-l „gyütt f népi áamokruoi' orsz_g 1 is folyt t jak, '-kik kiszakadták az imperialista rendszerből és megtették z első lépéseket ; szooi lizmus felé. A Szovjetunió világ minién békeszerető népére tani szkodik, aóly n w e k *r uj háborút. Tiz áwol ezelőtt a Szovjetunió Kommunist /bolsevik/ Jtertj' KVIII. kongresszusán a n gy Sztálin jellemezte • nyűg.ti őrszemek VeZetö kodeinek münohjni politikáját ée ramut tett • rr , hogy a tt be nem av tkozás politikáj '* köve cóinak veszélyes politi&ci jutóka számukr • komoly vereséggel érhet véget. Az USA vezető körei ujeOl életre ak rjak kelted G szovjet-ellenes támadó blok összekovácsolásán"!: már ékszer csúfos csődöt moncott politikáját. /MTI/ • * ~ji
