Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1
1949-02-10 [0318]
Az amerikai diplomáoia skandináviai kudaroa « Egyre jókban kiéle r 1 nek az imperialisták ellentétel Gar & BJ/Mn/b ré J v áf'i s , februá**•lO^.-jdax/ ... Párisi megfigyelők az amerikai diplomácia k'~ moly kudarcaként könyvelik el a skandináv egység szerdán nyilvánvalóvá vált végleges szétesését. Az USA addig feszitette a hurt, amig elpattant - állapítják meg baloldali körök. Jellemzőnek tartják, hegy Washingtonnak Norvégiát s,m sikerült "beszervezni" az Atlanti Szövetségbe, amelyből Svédország véglegese kiugrott s amelybe Dáenla még mindig vonakodik belemenni. Az amerikai külügyminiszternek egyébként még^a^ washingtoni kongresszusban is komoly nehézségei vannak a szerződés tető alá hozatalában. . Az iráni események hátterePárisi baloldali köröm véleménye szerint egyre világosabban mutatkoznak mrg az angol és az amerikai imperializmus között fennálló ellentétek, különösen a Truman által "elmaradottnak" minősite^tt országokban. Ezekkel az ellentétekkel magyarázzák például a legutóbbi iráni eseményeket is. Az iráni kőolajtermelés jelenleg az Angol-Iráni Társaság kezében vun, amely termékét a világpiacon dömping-árakon hozza forgalomba, Ez a versengés erős visszatetszőt' kelt • ».. * az amerikai üzleti körökben, amelyen azon mesterkednek, hogy fokozottabb mértékben behatoljanak Iránba. Ebben a versengésben a sah és udvara Amerika pártján áll, mig Anglia a reakciós muzulmán mozgalmakat támogatja. A sah merénylője •- mint ismeretes - az utóbbiakhoz tartozott és éppen ezért párisi baloldali körökben az a vélemény alakult kl, hogy Anglia állhat mögötte . Tefmészetesnnk tartják • zonban, hogy a kormány a merényletet nem Anglia, hanem az iráni baloldali elemek ellen igyekszik kihasználni. A választások előtt öt hónappal ez a merénylet jól jött. az iráni reakciónak. Ah angol és amerikai imperialisták harca Af r lkában Ugyanosak összeütközésre került s or az amerikai és az angol imperializmus között'az afrikai "elmaradt területeken" is. Párisi baloldali körök ugy vélik, hogy Trumanék Afrikában szeretnének működési területet nyújtani a Kinábdl kiszorult vagy kiszorítható ameflkal üzletembereknek. Ez a szándék húzódik meg voltaképen a legut ö bbi Truman-beszéd először oly homályosnak tüat 4./pontja mögött. De itt is az USA érdekei erősen összeütköznek Anglia érdekeivel ás Parisban különös jelentőséget tulajdonítanak az angol kereskedelemügyi miniszter ama figyelmeztetésének, hogy az amerikai tőke ezentúl osak ugy helyezkedhet el az angol gyarm at okon, ha ezek a befektetések összeegyezte the% tők Aaglia négyéves tervével. /Folyt, köv./ "JJf
