Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1
1949-02-06 [0318]
/ Szovjet válaszjegyzék Norvégiának, 1.folyt./ Tor Lj/SK/.! g s oA szovjet kormány nem osztja a norvég kormánynak ezt a véleményét az atlanti Szövetség jéljara és természetére vonatkozóan. Llintkogy az Atlanti Szövetséget bizonyos hatfclmi csoport alakitotta, és nem célja, hogy -minden béke-szerető államot egyesítsen, hanem arra irányul, hogy egy államosoportot másikkal szembeállítson, tt-ljcsen magától értetődő, hogy az Atl onti . Szőve t s ég zárt állames op<r t osulás, • melynek Se-mmikép sem célja a béke és a nemzetközi biztonság megerősítése. Norv ég iának ehhez 0 csoportosuláshoz történő csatlakozás' nem s zolgálhot j o Norvégio biztonsagát, hanem ellenkezőleg, arra vezet, hegy Norvégiát bevonják m.sszemenö támadó szellemű 0ólokat követő ha-,.almi csoportosulás politikájába. A szovjet kormány nem helyeselheti a norvég kormánynak azt a kijelentését, hog; oz Atlanti Szerződés az egyesült Nemzetek célj in-.k és ..lapokm-jjayon'.k megfelelően jött létre. Ismeretes, hogy a szövetség kezdeményezői ezzel érvelnek, Nem vonható kétségbe azonban az a tény, hogy a valóságban :.z Atlanti Szerződés az 3gyesült N_mz:.t k Szervezet én- kívül és annak megkerülésével jön létre és bizonyos n .gyhat Írnak támadó szellemű politikájának céljait szolgoljo. 'norvég kormány val oszábon bizonygotja, hogy Norv ég la sohase n nyújt segédkezet támadó szellemű politikában és nem engedi, acg, hogy norvég területet ilyen politika érdekében felhasználjon.!;, A szovjet kormány to.j ákozt .te.sul tudomásulveszi a Jegyzéket, dc ugy találja, hogy az nem kielégítő. A szovjet kormány nem haladhat ol •amellett a tény mellett, hog'/ -a nervég kormány nem adott vi le.gcs választ a szovjet kormány kérdésére: légi- vagy teng. rí támaszpontok norvég területen történő létesítésével járó' kötelezettségekre vezet-c Norvégia részvétele az atlanti Szövetségben. Köziemért ugyanis*, hogy kis országok bevonása : szövetségbe éppen azt ; 0 élt szolgálja, hogy területe ket katonai támaszpontok lét ősit és ért használják fel. Ebben az esetbon éppen ci a tény különös jelentőségű a Szovjetunió számóro, minthogy Norvég ián ok és a Szovjetunión.k közös határa van. A norvég kormány váló sz -. kijelenti, hogy Norvégia semminemű egyezményben nem vesz részt, omol;/ katonai támaszpontok nyújtására kötelezné, h.csak meg nem támadjak, avagy támadás nom fenyegeti. Ebből 0 kijelentésből következik, ho^y bármiféle kihív ó jellegű rémhír, avagy Norvégiát fenyegető t-Imádás veszélyéről szóló hamorjab n kifőzött csal.rd állítás elegendő á norvég kormány számú ra, hogy területét ak-é.r moe t, a béke idején is, idegen hatalmak tomiasz pont jo.i és haderői rendelkezés érc bocs ossré. norvég konmany jegyzéke átlátszóan utol arra, hogy a támadás a Szovjetunió old óláról indulhat ki. Ez az utalás teljesen alaptólon, minthogy a norvég kormánynak Aincs oka kételkedni 0. Szovjetunió jószomszédi szándékaiban, amelyek minden tmooack.-.si lehetős ég, t kizárnék. / Eolyt.köv,/ ^
