Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1

1949-02-04 [0318]

Kirgizia - a legsivárabb ©ári gyarmatból, a szoolalizmus virágzó országa lett /Folytatás/ SZIB ?í/Oo/Vá Ba 1926-ban Kirgiziát autonóm köztársasággá nyilvánították, 1930 február els ej én Kirgizia Szövetséges Sz oialista Tanácsköztársaság lett * A kirgiz nép a Szovjetunió népeivel testvéri együttműködésben leküzdötte sok évszázados gazdasági és kulturális elmarad-ttságátt A mai Kirgizia élenjáró szoeialista mezőgazdasági rszág fejlett iparral. A közborsaság ipa ra látja el a nemzetgazdaság hetven százalékát • A sztálini ötéves tervek időjén Kirgiziában hatalmas, korszerű, ipari v állal a tokát , űlaj ipari vállalatokat, ' fénf eldolgozó gyárat, gépjavitd üzemeket, oukr gyárat, kőbányát, hus konzervgyárat, gyapot tiszti tó üzemet, selyomf onó-gyare.b, ós cipőgyárat építettek. 1940-ben a köztársaság ipari termel ese 192©— oal Összehasonlítva, ö tv chsz eresére omol kodétt. Kirgizia dolgozói nagy siker okot értek el a szoc ialis to mezőgazdaságban. Az elmaradó tt j kezdetleges földmüve lés Uől * áttértek a traktorok és mezőgazdasági gépek használatára* A mezőgazdasági munkasoknak több mint 90 százaléka 1760 kolhozban töiaörült, Kirgizia gazdag legelőin hatalmas állatoscrdák legelnek* Az állatállomány töbísz rösére emelkedett, A gazdasági f<lemelkedássel egyidejűleg Kirgizia jelentős sikerekot árt cl a kulturális átalakulásban, Majdnem teljesen fölszámolták az irástu etlanságct , megtoroat ették a kirgiz nemzeti kultúrát,' Ha már 1645 Iskolában mintegy 303,C00 ifjú tanul. A* köztársaságnak 28 műszaki iskolája, hét főiskolája van, aaolyokb. n 13,000 'diák tanul. Kirgiz nyelven 85 újságot, tiz folyóiratot adnak ki. HUBZ év akit 4500 könyvet adtak ki körülbelül húszmilliós p él 3o.ny o za mban. A Kirgiz * Szaoiclista'Tanács közátrsaságban 13 szlnháfe, három múzeum, 275 filmszínház, 997 klub és tömő könyvtár van, A köztársaság gazdasági és kulturális fejlődéséivel nö' ekszik a kirgiz nép anyagi jóléte, Évről-évre nőre la zlk a szociális-kulturális célokra előirányzott összeg. 1948-ban egészségügyi szolgáltatásokra és testnevelési célokra 555 millió rubelt ferei tttak. Ezek az adatok világ osan bizonyítják- irja a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa - milyen hatalmas és hós i utat tett meg a kirgiz nép a'sz vjet hatalom éveiben. Az ország képe teljesen megvált-:' z ott. Ott, ahol a forradni -u cl ót t a nincstelenség ós önkény uralkodott, ma virágzó szocialista köztársaság cl. A kirgiz úáf bizak dva hal d előre a kammuizmus felé vezető utón. /ITI/