Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. január/2
1949-01-21 [0101]
/Révai comlékboszéde 5t£olyt. / Ctó Ec/Br Bn líraion oog kellett tanulnia' a oégyfitf népnek az elmúlt négy osztendő hál*- , eaiból is, hogy c. demokráciát c, belső ŐS külső ellenség ellen megvédeni, a nőp .ellenségeit összezúzni esek olyan párt vezetésével lehot, amelynek mintaképe Lenin ős Sztálin pártja. Nea világos-e na már, hegy a szooia— lizaust építeni csak a #zjvjotunió általánjsan érvényes tapasztalatainak segítségével leket, felismerve azokat a törvény szerűségeket, aelyekot Lenin és Sztálin fedeztek fel és dolgoztak ki a • kapitalizmusból a szocializmusba, vezető átmenetről, •"- Horn tagadja persze senki, hogy a iái utunknak vannak a Szovjetunió utjátől eltérő sajátosságai. Be szembetűnő, hogy ezek a sajátosságok nenasok cicgyhr. sajátosságok, honén lényegében közösek uogy ároknál és lengyeleknél, re ciánoknál és bolgároknál, minden népi dcmoleratikus- országban. Közös, hogy c. kapitalizmusból a. szocializmusba, vezető átmeneti korszak. államforma ja itts nem szovjctköztársaoág, hanem donokratikus köztáreaság. Közös, hogy az. átalakulás nem véres forradalom és polgárháború utján ment végbe, hanem'lényegében békésen cs teljesen törvényesen, - De ne felejtsük cl, hogy mindezek az eltérések a Szovjetunió fejlődési útjától egyenes következményei annak, hogy a Bzovjot Hadsereg - úgyszólván helyettünk - zúzta Össze a Horthy rendszert, a magyar nagybirtok és nagytőke elnyomó államgépezetet, mert a Szovjetunió baráti támogatása., melyet a magyar demokráciának nyújtott eleve kilátás— . talonná tette n régi ueoo.lkodóosztőlyok számlára, a. polgárháború eszközcinek alkalmazását a hatolemra jutott dolgozó nép ellen. f?sak ezért silcerult biztositajiunk~ — nem kemény hareok nélkül — demokráciánk fejlődésót, viszonylag békés, törvényes uton. Ssak őzért sikerült mogvivnuiilo a haroot e, polgári demokrácia jelszava, mögött gyülekező magyar rock sióval, silcorült átlépnünk a Bubiként ós eljutnunk oda f hogy állomunk olyan nép hovta— locmá lett, amely a proletariátus diktatúrájának funkcióit teljesíti. - Vannak , eleik megijednek a szó kimondásától, a gyermek nevén nevezésétől. Be azoknak, rkilcnek van. okuk erre az íj jdclonro, a dolgozó nép ellenségeinek, a kizsákmányoló osztályoknak, az inporicv-lizciua ügynökeinek, non a névtől Kell félniök, hanem a oso-lekedetoktől, Ellenük kényszert alkalmaztunk eddig is, amikor nem mondtuk ki a szót és kényszert fogunk alkalmazni ezután is, a szó kimondása, után, - le hald ho«ng3Uly ózzuk a. jóhiszeműek felé, akiknek nincs ekük megijedni f gyermek nevén nevezésétől, hogy a proletariátus diktatúrájának lényege-különösen a népi demokratikus fejlődés körülményei között - nem a kényszer, honom szabadság a dolgozók legszéle sobb tömegei számára, A mi államunk főfunkoió'ja ma nem az clnyomo.s, hanem az őpi tós, az uj társadalom szervezése, a. dolgozó nép egyre szélesebb körű közreműködésének biztosítósa, az országépitésben. ^jjUlkj^ f^r>h*J ^