Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. január/2

1949-01-21 [0101]

/Révai comlékboszéde 5t£olyt. / Ctó Ec/Br Bn líraion oog kellett tanulnia' a oégyfitf népnek az elmúlt négy osztendő hál*- , eaiból is, hogy c. demokráciát c, belső ŐS külső ellenség ellen megvédeni, a nőp .ellenségeit összezúzni esek olyan párt vezetésével lehot, amelynek mintaképe Lenin ős Sztálin pártja. Nea világos-e na már, hegy a szooia— lizaust építeni csak a #zjvjotunió általánjsan érvényes tapasztalatai­nak segítségével leket, felismerve azokat a törvény szerűségeket, aelye­kot Lenin és Sztálin fedeztek fel és dolgoztak ki a • kapitalizmusból a szocializmusba, vezető átmenetről, •"- Horn tagadja persze senki, hogy a iái utunknak vannak a Szovjetunió utjátől eltérő sajátosságai. Be szembetűnő, hogy ezek a sajátosságok nenasok cicgyhr. sajátosságok, honén lényegében közösek uo­gy ároknál és lengyeleknél, re ciánoknál és bolgároknál, minden népi dcmole­ratikus- országban. Közös, hogy c. kapitalizmusból a. szocializmusba, vezető átmeneti korszak. államforma ja itts nem szovjctköztársaoág, hanem donokra­tikus köztáreaság. Közös, hogy az. átalakulás nem véres forradalom és pol­gárháború utján ment végbe, hanem'lényegében békésen cs teljesen törvé­nyesen, - De ne felejtsük cl, hogy mindezek az eltérések a Szovjetunió fejlődési útjától egyenes következményei annak, hogy a Bzov­jot Hadsereg - úgyszólván helyettünk - zúzta Össze a Horthy rendszert, a magyar nagybirtok és nagytőke elnyomó államgépezetet, mert a Szovjetunió baráti támogatása., melyet a magyar demokráciának nyújtott eleve kilátás— . talonná tette n régi ueoo.lkodóosztőlyok számlára, a. polgárháború eszközci­nek alkalmazását a hatolemra jutott dolgozó nép ellen. f?sak ezért silcerult biztositajiunk~ — nem kemény hareok nélkül — demokráciánk fejlődésót, vi­szonylag békés, törvényes uton. Ssak őzért sikerült mogvivnuiilo a haroot e, polgári demokrácia jelszava, mögött gyülekező magyar rock sióval, silco­rült átlépnünk a Bubiként ós eljutnunk oda f hogy állomunk olyan nép hovta— locmá lett, amely a proletariátus diktatúrájának funkcióit teljesíti. - Vannak , eleik megijednek a szó kimondásától, a gyer­mek nevén nevezésétől. Be azoknak, rkilcnek van. okuk erre az íj jdclonro, a dolgozó nép ellenségeinek, a kizsákmányoló osztályoknak, az inporicv-­lizciua ügynökeinek, non a névtől Kell félniök, hanem a oso-lekedetoktől, Ellenük kényszert alkalmaztunk eddig is, amikor nem mondtuk ki a szót és kényszert fogunk alkalmazni ezután is, a szó kimondása, után, - le hald ho«ng3Uly ózzuk a. jóhiszeműek felé, akik­nek nincs ekük megijedni f gyermek nevén nevezésétől, hogy a proletariá­tus diktatúrájának lényege-különösen a népi demokratikus fejlődés körül­ményei között - nem a kényszer, honom szabadság a dolgozók legszéle sobb tömegei számára, A mi államunk főfunkoió'ja ma nem az clnyomo.s, hanem az őpi tós, az uj társadalom szervezése, a. dolgozó nép egyre szélesebb körű közre­működésének biztosítósa, az országépitésben. ^jjUlkj^ f^r>h*J ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom