Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. január/1

1949-01-03 [0316]

özovjet Könyv az angolszász heuoxus uszítok latinamaxikai terjesz­kedéséről Szl- PJ/ w o/L_k gs Moszkva, Január Z* Lenin az imperializmus korának elemzése során megállapította, hogy egész sor Olyan állam Von,* emely politikailag * formálisan önálló ugyan, de valójában a panziigyl-diplomáoisl függés halójában vergődik"* Lat in-Amerika -köztársasága 1 - ir ja Sílovodja­nyuk, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa - különösképen azok az államok, amelyek, -a. Karibi-tenger medencéjében fekszenek, például szolgálnak erre a megállapításra. Mexikó, Guatemala, Salvador, Honduras, Nicara­gua, Gosta-Bioa, fanama, Kuba, Haiti és San Domingo kulcspozíciót Jelentenek az Atlanti és & Csendes-óceán között. A Karibi-tenger medencéje, vagy ahogyan az USA-ban gyakran hívják, w az amerikai földközi-tenger" már régen magára vonta az amerikai imperializmus f Így almát • a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján.?k kiadásá­ban L,I.Zubok professzor 'á>z ügyesült államok imperialista politiká­ja a Karibi-tenger országaiban A 9 °o-1939-ig/" cimü könyvében le­leplezi az egyesült Államok gyarmatosító módszereit. Az amerikai "dollárdiplomáciát' 1 , amelyet Theodor fíoosevelt dolgozott ki,először itt alkalmazták. -Ea a politika magáoan egyesíti a brit gyarmatosító, a francia uzsorás és a német rablolmperíölizmus sajátosságait. Ha megismerkedő nk az Agyesült ALlamok ós a Karibi-tengei medencéjének országai között fennállott viszonyok történetével, elénk tűnik az amerikai "civilizátorok" igazi arca, akik országokat és népeket tettek kapitalista rendszerük áldozatéivá. A könyv a felvázolt tények sorozatával bizo­ny i"t ja. uogyan alakította át az egyesült ALlamok állandóan tökéle­tesede^.mperiaiista ter jesztkedásimódszerei segítségével a Karibi­medence egykor önálló, független államait saját gyarmatává, A "ba­rátság" ós a "civilizllás" .'jelszava alatt folyt le ezeknek, az országoknak leigázása és kiroDlása. Az amerikai monopolisták szá­mára semmilyen eszköz nem lehetett eléggé aljas és becstelen Im­perialista politikájuk megvalósítása során. Sem a pénzügyi nyomás, sem az el nem ismerés taktikája, mint 1912-bemícxikóban, amikor Wilson elnök kiharcolta a számára nem rokonszenves Kuerti kormány leváltását, vagy a San-Domingo belügyeibe történő fegyveres beavat­kozás . Az amerikai imperialisták mér a mult század vé­gén széleskörű terjeszkedési politikát kezdtek, az angol és amerikai faj felsőbbrendűségét hirdetve. /folyt.köv./ p

Next

/
Oldalképek
Tartalom