Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. január/1
1949-01-08 [0100]
.. • "k kk ••• !>** * /Bgyház és egyházak Magyarországon 2, folytatás/ Bd/bn/SH A köztársaság elnökének válaszából joggal emeljük ki azt a megállapítást, hogy "a protestáns egyházas példája mutatja, hogy a magyar demolcrác iával nemcsak lchetsá^es, hanem szüksége s ia a megegyez és u . Mi az egyezményt nem szükség kényszere miatt es nem politikai meggondolásból, hanem hitbeli engedelmesség alapián kötöttük mog, népünkért és a kereszténységért való felelősségben, tudva azt, hogy ez az egyház helyes magatartása. Az egyház ezáltal nem rakott híveire elviselhető tlcn terheltet, sőt elől járt a helyes ut mcgtalHasában a hivők széles tömegei előtt. mert az egyház 1 ÓL jegében a hívok közösöse és feladata,, hogy iatoni flrát es Mesterét kövesse, aki azt mondotta önmagáról, hogy 1 nem azért iött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy 0 szolgáljon és adja az o életét váltsági 1 sokadért.'' Ha az egyház engedelmesen követi az ő Urát, akkor tagjainak ne a megnehezíti az életben való eligazodást, hanem megadja az ehhez szükséges világosságot, Minden egyháznak ez az egyetemes érvényű életparancsa. Fokozott'felelősséget jelent ez az egyházra és egyházakra ma Magyarórazágob. A'hálátlanság éa feledékenység bűne nagyon megkísérti az embereket* Jd lenne, ha az egyház cmbcrc;i nem felejtenék cl, hogy a háborús összeomláa előtt milyen szorongó szívvel gondoltak a sok bűnös mulaaztás miatt jogosan ránknehozedő isteni ítéletre a mennyien féltek attól, hogy meltatlanságunk miatt elveszithétjük a további szolgálat minden lehetőségét. Jó lenne, ha az egyház emberei hálásan clismernék,hegy nem az következett, amitől feltek, hanem a templomok kinyíltál:, sőt ujak épültek, az istentiszteletek és az egyházi élet szabadon kibontakozott, s mindebben az uj magyar állam nemcsak ncn akadályozott egyetlen egyházat sem, hanem elvi álláspontjával is, gyakorlati segítségével is támogatta azegyházak munkáját. Nem lenne őszinte az Isten iránti hálaadásunk, ha ezt becsületesen és ilyen nyíltan el nem ismernénk, Az egyház és az egyházak Magyarórazágon különösképpen is felelőack a békéltetés szolgálatáért. A békése ég ember és ember, egyház és egyház, egyház és társadalom, egyház es állam között melyen egybe tartozik. Csali akkor vállalja"őszintén \z Qgyház a békesség szolgálatát, ha az egészet igy együtt vállalja. Es az egyház erro hivatott és rendeltetett, mert minden szolgálatához az crox abban kapta és kapja, hogy megérti a békesség evangéliumának gyökerét Béküljetek meg az Istennel", Ez a békesség csak akkor van meg, ha gyümölcseit megtermi: emberek között, egyházak között és az egyház éa a világi felsőség között. /MTI/ • • — T—- *—