Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. december/2

1948-12-19 [0315]

—- — « •*». w — _U *«— rite J. -i XI -i-f *X K ?• kiadás 1948 dooombor 19' 11 óra 40 poro A borlini rádió antennatornyainak falrobbantása a területenkívüliség jogának súlyos megsértését jelenti ö Té/Jnéffá y?~Lj BMo~T Ba Moszkva , deoembar 19. Borlini jelentés alapján a TiSS-iroda hoszszabb közleményben foglalkozik a berlini rádió antennatornyainak felrobbantásával. A robbantás igazi oka az volt - állapítja mog hogy a borlini adó űomokratikus adásai a roakoiós borlini pártok és a nyugati megszálló hatóságok körében fokozódó nyugtalanságot költettek. A TASS mogállapit ja, hogy a nyugati magszálló hatóságok megállapodása értelmében a berlini rádió, mindo n hozzátartozó felszerelésével együtt, a szovjot megszálló hatóságok ellonőrzéso alá tartozik és Így a területenkívüliség joga illeti meg. Az antennatornyok ' felrobbantása a területenkívüliség jogának súlyos megsértését jelenti, Berlinben csaknem valamennyi Üzem'munkásai határozatban tiltakoztak a törvénytelen oselekmény ellen. A Német Náptanács titkársága megállapítja, hogy a merényletet ugyanazok követték el, akik a hideg-háborút kezdeményezték, Seidawitz szászországi miniszterelnök mo gállap 1 to tta, hogy a robbantás ujabb példája a háborús uszítók olvotomültségének. Az Igazságos Békáért Küzdő Borlini Bizottság rámutatott arra, hogy a robbantással az egységes Németországért. ás az igazságos békáért folyó küzdelem hangját akarták elnémítani. /MTJ./ Anglia tízmillió font kölcsönnel segiti elő Transz Jordánia palesztinai tor jo szkod és ót ö Té/Jnó/Vá Bi-Wn-Tá-Tr Q-Y-u Ba Tel A v 1 v , dooombor 19. A jeruzsálemi arab főparancsnok szombaton kijolontottc, hogy hozzájárul a fogy versz ünothoz az Arab Légió harc vonalán. Sz a vonal magábanfogloSJa űbruzsálomot, Romlót, Bab ol Vadot, Latrunt ós Botlahomot, Ezzel szómban a libanoni kormány ártositotta az UNO közvotitőjót, hogy addig nem hajlandó fagyvorszünotiól tárgyalni, amíg az izraeliek nem ürítik ki az elfoglalt libanoni falvakat, Az arab államok között egyébként mindjobban kiéleződnek az ellentétek, minthogy Abdullah transz jordániai király nem tagit attól a tervétül, hogy Palesztina arab-lakba részit Transzjordániához csatolja. j /Folyt, köv./