Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. december/1

1948-12-01 [0314]

Nenni élesen támadta az olasz kormány külpolitikáját Y Tá/Sp/V* ö Róma, december 1. /&JP/ Pietro Nennl, az Olasz föbbségi Szocialista Párt vezére, a kormány külpolitikája ellen benyújtott In di tv anyának magokolása során magállapit ott a, hogy az Egyesült Nemzetek Szervesetat csőd fenyegeti, mert - amint a Parisban ülésező közgyűlés lefolyása mutatja - a nyugati államok tórakvése nem az, hogy diplomáciai eszközökkai megoldják a nemzetközi ellentéteket, hanem az, hogy megszervezzék katonai arájukat és il^en módon erőltessék rá másokra saját akaratukat* Kit alapvető kérdésben - a biztonság és e leszerclée torán - az UNO tehetetlennok bizonyult. Nonni a továbbiakban hangoztatta, hogy e kormány azon az uton van, hogy a gazdasági egyezményekről, amelyek hátterében politikai tervek állanak, áttérjen e politikai ogyuzmány okre , amelyek hattarében katonai tervek állanak. Ily-un módon a kormány fejőstől beleveti magát a tömbök politikájába és az országot olyan háború felé sodorja, amely "'ideológiai háború'

1 álarca alatt Európára és az egész világra rá akarja kényszeríteni a nyugati kapitalista' rendszer uralmát az amerikai imperializmus vezetése alatt. Menni a továbbiakban megállapító tta, hogy de Gasperl legutóbbi brüsszeli és párisi látogatása is bizonyítja 8 kormánynak azt'az elhatározását, iiogy 01a szórsz ágot bekapcsolja a nyugati bömbbe. Hangsúlyozta, hogy a mostani olasz kormány külpolitikája csak negativ eredményekkel járt, 1 békeszerződés módosításának ügye zsákutcába jutott. Nincs szó arról, hogy Jugoszláviável kétoldalú tárgyalásokat folytassanak a trieszti kérdés magoldása céljából. Nincs szó arról sem, hogy módositsák a békeszerződés rendelkezéseit a francia-olasz határ tekintetében. A volt olasz gyár-; mátok kérdésében a kormány reménykedése kártyavárként omlott össze. 01a szország még mindig hiába varja, hogy felvegyék az jigyssült Ncmzstsk Szervezetének kebelébe. A német kérdéssel kapcsolatban Nsnni a következőket mondta: • - Az Európai Unió terve, amelynek védnökei Churchill, a pápa, de Gespsri ás Láon Blum, azon az elgondoláson^ alapul, hogy Európa elán Németország álljon, mégpedig nem olyan Késet ország, amely demoktatikus intézményekkel rendelkezik ás amely a nácizmusból kivetkőzve üjul mag, hanem olyan Kématország, amoly a szovjotollenos hadarok fegyvertára és orő^c lösz, vagyis olyan Németország, amelyben Hitler Németországa támad fel. . /folyt. köv./ ^