Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. november/2

1948-11-18 [0313]

Az angolszász cgő&S$fröt^''kod'ró£rt cÁfák vissza a Ruhr-vidéket c. nőnétek­nek. Gar & Bi/Sz/Fr P á r i s, noVcnbor 18. /Mii./ . . A Monde washingtoni tudésitója. leleplező «ikkben szánol be orrol , r.n\ért veti cl a washingtc\>á kormány 5. francia kormány tilt okozását n Ruhr-vidék kérdésében. A tu&omté szerint az Egyesült -Al­lenek németországi politikájában az olnult Yx.étr'. alapvető változások ál­lottak bc. Akkor sz anerikaiak a.z európai ujájáopa^tés tengelyébe nég Fran­ciaországot állitották. Hogy most négis Né ne tor szagra, összponto sit jók ninden f igyelnükct, ennek-oka egyrészt az, hogy az a.ncrikaiak nco száni­tenak többé végnélküli nogszállásra. s c Ruhr-vidéknek tx nénotok részére történő visszaadásával neg akarják nyerni azok jóindulatát. Másrészt az amerikaiak azért támogatják Németországét, nert nem bíznak Franciaország­ban, amelynek belső rendjét "bizonytalannak" Ítélik. Az amerikai lépés gazdasági háttorét vizsgálva a tudósító rámutat arra, hogy a kulisszák mögött az .amerikai acéltrösztök ér- ' dokei húzódnak meg. Az anerikai aeéltornclcs ugyanis nár najdnea teljes tcmolőképességgel dolgozik, do ennek ellenére termelése noa elégíti ki a belső fogyasztást, az amerikai fegyverkező st és Európa újjáépítési szük­ségleteit. A /termelés fokozása, esetleg a piac túltelítőséhez vezetne, ez pedig az árak csökkenését vonná maga. után. Az amerikai kapitalisták jobbnak látják a mostani termelési szinvonalat ós ezzel együtt a mostani árakat tartani, Európa szükségletét pedig a helyszínen, azaz Németor­szágban ternelt áruval kivonják kielégíteni. Az amerikaiak arra zszáni­tanck, hogy a Ruhr-vidék bányáinak és üzemeinek német magántulajdonba jut­tatásával az amerikai tőke behatolhat a. ruhrvidéki iparba, ani nemzetközi ellenőrzés esetén nem volna lehetséges, - Az^angolok ruhrvidéki politikája is érthetőbbé válik - folytatja a tudósi tó - ha figyolcibc vesszük azt a tényt, hogy az acélgyárak államosítása következtében "ncgkárosult" nagántőke uj lehető­ségeket korcs, s e lehetőségekot a Ruhr üzoueibon véli megtalálni. Az angol-anerikai tőke azért is kedvezőnek látja ozt c. negoldást, nort a NCLL tországbon befektett tőkét az angol és amerikai törvények szerint non lehet ncgadóztatni, a jövő nénet állam poóig valószínűleg adózási előnyök­höz juttat ja najd az angolszász kapitalistákat. - Valószínű tehát - ismeri be a Monde washingtoni tu­dósítója - , hogy a Glay-R-bcrtson-féle rendelkezéseket az angolszász aeél­trösztök érdekében hozták meg. ' -»

Next

/
Oldalképek
Tartalom