Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. november/2

1948-11-20 [0313]

H A X U- L J U Jj j; i £$ X' JK JB A K 11. kiadás 1948.nőve mbar 20. 12 óra 30 pere / Nankingban aggodalommal néznek.., folyt. / ö Té/tepAfi Ba A nehézségek . növolésáhaz hozzájárul, hogy n minlsztarok jórásza raakoiós, a korrupoió általános ős q hadsorag rossz vczotós alatt áll, 1 kinai közvélemény hovatovább belátja, hogy a mostani kormány nom tud fogyvaros orőval vágatvotni c polgárháborúnak, ugyanakkor padig másfelől olvasztotta a néphndsoraggal való tárgyalás lehetős ágát is. Nenklng további katonai segítséget kar az Egyesült Államoktól es ez Trumant nahóz helyzet elé állit Ja, mert hogyan okolhatná mag ogy olyan kormányzat további sogélyozását, omoly az oddigi sogitságot nom tudta oradményoson fölhasználni. Magnóhoz. 1tl c kérés teljesítését az a megfonto"4s is, hogy a további segélyezés osotlíg .* a Nyugataurópának szánt összog rovására történ nék. A lap nom tartja kizártnak, hegy Kina ismét - mint történőimé során már annyiszor - kisebb részokra bomlik. A Now York Times nankingi tudósitója a Routor közlése szar int Ugy tudja, hogy Truman olutasitó választ adott Csangkajseknok. Közölte, hogy nem vállalhat magára olyan kötelezettségűt, Qmoly meghaladja az érvénybon lévő 400 millió dolláros katonai és gazdasági sogölyprogram köretét, nogigórto azonban, hogy no-e-.gyotfsltja a sogély folyósítását. A kcnadal rádió bankingből származó - és eddig még mog nem - rősitott - Jelontésro hivatkozva azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy Stowart amerikai nagykovát Truman elnök megbízásából felhívta Csangkajsak tábornagyot, igyokozzék fegyverszüneti tárgyalásokat kezdonl a népi demokratikus orőkkol. A párisi rádió szerint Trumen olnök Wodonoyor tábornokot,''a kinai polgárháború szakértőjét", különle-es magbizatással repülőgépen Nankingba küldto. /MTI/ Megamlőkozés Sztálinnak az állam iparosításáról mondott beszédéről RMor VÖ/lVa/Ml Ö Moszkva, novombor 20. Loontjov, a Pravda eikkirója noaonlókozik arról, hogy husz évvol ozolőtt mondotta el Sztálin nevezetes bőszedét az állam iparositeásáról és a Bolsevista Pártban tapasztalt jobboldali alha Jlásról. - Husz évvel azelőtt - Írja Loontjov - a szovjot állam fejlődés éban fontos - fordulóponthoz érkazottJ az első sztálini ötévos terv küszöbén illt. Mo.gkoződött c szocialista temolési és társadalmi rend kiépitéso. Ennok sarkköve a Szovjetunió szocialista alapc történő iparositasa volt. A szocializmus felépítésében rejlő nagy,történolni feladatnak magvalósítása qgyuttjárt a kapitalizmus maradványai s^ügynókGi, a Bolsevista Port Xonili^cllcnos csoportja oltani karlolho tation küzdolommol. Ebben a köz dalomban dőlt ol a szovjot szociálist építés sorsa. A szocializmus ellonségoinek szétveréseért folytatott küzdolom ogyik"lagékosabb és legértékósobb mognyUvánuláso volt az ö beszéd, amelyet Sztálin husz avval ozolőtt az állam iparositasarol os , 0 jobboldali olhajl;,sról mondott a Bolsevista ParApKOzponti Bizottsága noE. l928.novonbcr3ban r.ioatartott teljes ülésen. /Mai/ . Ti-