Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. november/1

1948-11-06 [0312]

MTI KÜL? ÖL Dl HÍREK K 25.kiadás 1948 novombor 6.' 16 óra 5 perc /Judin cikkének 5. folyt./ u Pl ga. E téren e Szov jo tunióbcn valóságos forradó lom ment végbo: más lott a falu, nom csupán társadalmi r ndjébcn, hanem te ózni kc 1 felszor-ltségo, valamint a mezőgazdasági munk~ jellege tekintetében is* %& háború előestéjén, 194o-ben o mezőg-zdeságban 523»ooo traktor, 182.ooo arato-osóplőgép, több mint 2oo.ooo gépkoosi volt üzemben.. A mostani ötévos terv előirányzata szerint a mozőgazdaőág gépositésónok folyamata óriási méreteket ölt és 1950bon a traktorvcntetással elvégzendő munkák e szántás torén 9e százalékot, ez őszi és tavaszi vetések torén 7a százalékot, a tavaszi szón- tás torén 9o százalékot, ez őszi szántás torén 9- sz ózalékot, a kizárólag arató-oséplő gépekkel történő gobe^obatakarítási munkálatok 55 százalékát fegnak elérni. A falvakban már eddig is óriási méreteket öltött a villamosítás. Mig 1913-ben a falusi áramfejlosztő borondozésok'kapacitása 2ooo kilowattot, 1932-bon 65.ooo kilowattot, 1937-bon 23c.ooo kilowattot^ 194o-bon 275.ooo kilowattot értek el, addig 195e-bon o toljos itőképosségnok el kell érnie a 2,269.7co kilowattot. A mezőgazdaság gép: s lt és ónok és villám:oltásénak ilyon ütomo kőzvetlonül azt orodményezi, hegy a mezőgazdasági munka ' a Sz vjotunióban toljos egészében az ipari munka válfajává lakul át, A szocializmusból a koeieiunizmusba történő fokozatos átmenotben a faluban megmarad az artol, a tulojdon kolhózformája, do a kolhozok jelentős mértékbon mogorősödnok és kifejlődnek. Különösen növekszik majd ez uj tcohnlka a faluban. A gép- és trakteráll^másek, valamint sz-vhözek formájában ncgtcstesülőnépi állami tulajdon fajsúlya még fokoz ttabb elértekben novokszlk. Növckodnok és Jóval nagyobb szer phoz jutnak a ktlhoafarm:. k, a k Ihoz k kisegitő vállclatei, stb. Mindoz a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok bőségéhoz vezet. A falu gyökeroson megváltoztatja külső formáját is. I kapitalizmus legmélyebb . sztálycllontétci közé tartozik a szellemi és fizikai munka közötti ellentét. Az uralmon lévő kizsákmányoló osztályok - a nagybirtokos ek és nagy tikosok d művelődést és a szellemi munkát sojat mn-poliumukká tették ricg. A burzsoá országok dolgozóinak sorsa csupán c nofaéz, kényszerű fizikai munka marad. Sztálin elvtás kimutatta, h gy ezt a faladatot, a kapitalista rendszerre jollonEő ilyetén ellentét megszűnt tésénck feladatát ezen az utón koll megoldó ni, amely ut a szevjet nép általános kulturális és technikai szinv.nelónak a mérnöki és technikusi munka színvonalára való emeléséhez vezet. Képzetté koll tmni ez egész szovjot népet, hogy mindon ember műveltsége, kultúrája, technikai tudása olérjo e mérnöki és technikusi munkások szinvonalat - ozt a föladatot tűzte ki és valósítja meg e- Bolsevik Párt és a szovjot ha- ^P tolom. /Eolyt.köv./