Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. szeptember/2

1948-09-23 [0309]

Az UNO-alapokmány szellemével ellentétes tárgypontokat akarnék napi­rendre tűzetni a nyugatiak /l* folytatás/ T Lj/Mi/Vá Ba Mindketten azon a véleményen voltak, hogy ajánlani kell a közgyűlés­nek, toraljé ezt az indítványt a napirendről. A főbizottság több más tagja is kénytelen volt a szovjet álláspont helyesságét elismerni, így pálcául Libanon képviselője az argentin indítvány napirendre tű­zése állen szólelt f-i. Az iráni kiküldött javasolta, hogy a kérdést majd akkor tárgyalják, amikor megvit:.tasra kerül 12 argentinoknak az az indítványa, -..mely a nagyhatalmok biztonsági tanácsbeli egyhangú­sága elvének felülvizsgálatára. w értekezlet összehívását kl*ánja. Ekkor iustinj az amerikai kiküldött, Argentiné képviselőjének segítségére sietett. Kijelentette, hogy nem kivan jogi részietekkel foglalkozni, de a főbizottságnak nincs joga napirendi pontok törlését javasolni a közgyűlésnek. Ugyanakkor azonban minden egyéb megokolás nélkül azt javasolta, hogy az argentin indítványt ne vegyék le a napirendről. Visinszkij Austinrak adott válaszában rámutatott hogy a főbizottságot azért szervezték, hogy a közgyűlésnek segítségé­re legyen az ügyrend megtervezésében, feladatának megoldása közben nem mellőzheti a jogi ás politikai szempontokat,, Az argentin indítvány annyira ellentétben ál­lott az alapokmány szellőmével, annyira torthatatlan volt, hogy a fő­bizottság vélemény, megoszlott ós csupán egyetlen szótöbbséggel sike­rült ker-sztüloroszakölni. Ezután több más, az alapokmánynak meg ram fe­lelő javaslat tárgyalása kov.. tkc.2 tt, A szovjet ós lengyel küldött­ság erőteljes állásfoglalásara ügyet nőm v. tve, f. Ivettek a n~pir_nd­f- CL Balkán-bizottság jelentésének tárgyalását. Ez a bizottság a gö­rögországi amerikai külpolitika engedelmes eszköze. Visinszkij ezzel a kérdéssel kapcsolatosan kijelentette, hogy a Balkán-Bizottság léte több állam felségjogát sérti. Hangsúlyozta, hogy a bizottság jelenté­se igazolja az,oknak az állagoknak állásfoglalását, amelyek a legutób­bi ülésszak idején a bizottság felállítása ellen nyilatkoztak. A té­nyek azt bizonyítják, hogy a bizottság nom tárgyilagos} nemhogy csök­kentené 0 görögországi feszültséget, hanem egy^n^s^n súlyosbítja a helyzetet. Visinszkij a koreai bizottság jelentésének tár­gyalását is ellenezte és emlékeztetett, hogy ennek a szervnek létesí­tése is az alapokmány megsértése volt. A koreai kére és nem lehet a közgyűlés vitájának tárgya, mert azílsmeretes 1945 decemberi egyezmény kiköti, hogy ezt a kórdóst a Szovjetunió'ós az Egyesült Államok közöt­ti közvetlen tárgyalással kell rendezni. Különben sincs már szükség a közgyűlés véleménynyilvánítására, hiszen a Szovjetunió mór kivonja P csapatait Észak-Koreából. ' /Folyt, kov./

Next

/
Oldalképek
Tartalom