Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. szeptember/2
1948-09-10 [0093]
Ér telis égi nagygyüláa/l. íblylw/ITi/PEí/b 20 Bn ...... Abban a térdesbenjmi a különleges szerepe nZ értéi.* miségnek, alvilág sorsának, a világkultúrának kialakulásában, két ellenkező végletével találkozunk a nézeteknek:; Az egyik felfogás azt mondja, begy minden politikai és társadalmi kérdést tisztán oszmei kérdésnek kell tekinteni. Ez a világnézet szvü:s égsz erűen ösz*> szcomlott az utolsó évtizedek oseménye iben, s óbból jött létre a másik véglot, az ász tehetetlenségének fölfogása, hogy az értelmiség nem tehot mást, mint hogy reménytoIonul" ápolja az ész szent tűzét. w vagy ami még rosszabb, rejtett értelmet keres a társadalmi élet .eszszcrütlcnségébonj innen már esek egy'lopós a bchódolás a, fasizmus előuto ' [ Az értelmiség ereje., hogy néllcülo nem lene t modern háborút Vezetni. Gyengesége, hogy nem volt'képa s önálló állásfoglalás; kialakitaai magában az imperialista háború, a fasizmus ellono Bebizonyosodott a történclom folyamán, hogy aa értelmiség osak mint a társadalmi haladást képviselő osztály 'szövetségesé, harcostársa, szólhat bolo a társadalom irányításába. Minthogy a két háború korszakában nem jött létre ilyen szövetség, az értelmiség véd^ tolcn volt ós áldozatává, vált a reakciónak. b/b A irroclawi kongresszuson felszólalók kiváló értelmiségiek voltak,- folytatta Lukács György-, hangjuk azonban egysaersmind az elnyomott, a kiasákmányelt, a dolgozó nép hangja volt. Költők, művészek, tudósok beszéltek'a vietnami, a kinai, a görög, a spanyol nép szervedé seiről, harcairól ? kite>lótlq*ül leleplezve asa^at a háboraspérti, háberufe elílróozlté, háborús uszítókat, akik miatt ezek a népek és ann^i más nép dolgozói nem lehelne Ic szabadok és boldogok,- Ha ez"a TíroclaTTban megindult mozgalom kibontakozik, világtörténelmi jelentőségű less, mart arról van szó, hegy cs' értelmiség legjobbjai és az imperializmus ollón fellázadó népok milliói közö s han got találtak meg. Sokan azt mondják, hogy ez. leszállást jelenti aiariffc- politikába és' igy méltatlan az értelmiséghez* Tudnunk kell, hogy ez a megvetett napi politika dönti el a háború és a béke és vele együtt a világ kultúrájánál s«rsát. Az apolitikusság puszta frázis, de veszélyes frázis, mert a háború valóságos élőkészitőinek épen arra van szükségük^ hogy konkré'i előkései tő lépéseiket - és ez épen a napi politika - ne kísérje a közvélemény éber bírálattal. Az élenjáró értelmiség azért gyűlöli a habos"rut előkészitö imperializmust, mert évtizedek tévelygése után végre megértette, hogy mi az az imperializmus, milyen veszélyt jelont az emberiség jelenő ós jövője számára, /fragy taps/, A "wroolawi kongresszus nagy lépést jelontett abban a tekintetben, hogy az értclmisé g legjobbjai kezdik fel ismci.nl a maguk valóságos helyzetét a társadalom foJlődésébcn, kezdenek ráeszmélni orvra, hol vannak a kulturális haladás igazi barátai és igazi veszélyeztetői. Találkoztunk az értekezleten olyan harmadikutas felszólalásé kkcl is, BmÖlyck szerint 02 objektivitás megköveteli az értelmisége tői, hogy minden imperializmus ollón .harcoljon, ne forduljon a valóságos angolszász imperializmus ollón, han cm minősítse imperializmusnak a 3aovi e tiinió -.a! i tik-' * t ~_ faa^W**- "f x-<"
