Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. augusztus/2

1948-08-18 [0307]

A Ruhrvidék kérdését osak négyhatalmi megegyezéssel lehet rendezni RMn Da/Si/Pl ré 'Moszkva, augusztus 13. i Ruhrvidék helyzetét elemezve a moszkvai rádió hirmagyarazója rámutat arra, hogy a Ruhrvidék mindenkor a német militarizmus legfontosabb támasza volt és a második világháború során is aránylag keveset szenvedtek a nagyteljesítményű ipari üzomok és nyersanyag-lelőhelyek. így tehát a Szovjetunió az ourópai népek és a világbéke iránti felelősségének tudatiban kötette ki a potsdami cgyozményben a Ruhrvidék négyhatalmi ellenőrzésének mogszorvozósét es ozt az egymást követő külügyminiszteri értekezleteken NowYorkban, Moszkvában, Parisban és Londonban minduntalan igen erélyesen sürgette. Az azóta lefolyt események igazolták, hogy az angolszász kormányok már az 1947* augusztusi moszkvai külügyminiszteri tanaoskozások idején megbeszéléseket folytattak a Ruhrvidéknofc angol-amerikai ollonőrzés alá való helyezéséről, ésfpedig olymódon, hogy az ipari üzemeket ós a nyorsanyag-lelőholyeket az angolszász monopoltőko közére kívánták játszani. Az 1947 decemberi londoni külügyminiszteri értekezleten Molotov szovjot külügyminiszter nyomatékosan hangsúlyozta, hegy a Ruhrvidék kérdését csak négyhatalmi megogyozós utján lohot rendezni ás hogy az ilymodon való rendezés az európai béke tartós biztosításának záloga. Az angolszász kormányok ós azok nyomása alatt később a franoia kormány is a Ruhrvidék'négyhatalmi ellenőrzésének kérdését nem kívánták napirendre tűzni. A .fejlemények odavezettek, hogy a Ruhrvidéket kivonták a berlini Szövetséges Ellenőrző Tanáos illetékessége elől ós a londoni hathatelmi értekezleten, ez óv elején külön szervozotet létesitattok a Ruhr-' vidék szén- és acéltermelése és annak szétosztása megszervezésére. Ebben a szervezetben a három nyugateurópai nagyhatalom döntő befolyást biztosított magának és ezzel lehetővé tette a .Ruh'ívidók bekapcsolását a Marshall-tervbe azzal a céllal, hogy ^ ' Nyugat-Námo törsz ág hadi és gazdasági erejét terjeszkedő céljaik erdőkében ismét helyreállítsák. A szovjot kormány 1943. március 6-án a másik három nagyhatalom kormányához intézett jegyzékébon nyomatékosan rámutatott onnok a politikának tarthatatlanságára ás veszélyességére, hangsúlyozva, hogy oz a politika nemcsak kalandos, hanem nom folel mog a német nap/érdekeinek som, amely a jövőben békében akar élni az ogósz világgal. A Szovjetunió ós a népi demokratikus országok^ varsói értekezletének zárónyilatkozata leszögezte, hogy a ruhrvidéki iparnak a német nóp kezére való átadása és meghatározott időre szóló négyhatalmi ellenőrzés megszervezése oz egyedüli módja a béke biztosításának és a ruhrvidéki termelés hasznosításának nemcsak a német^nep érdekében, hanem mindazon országok javára, amelyeknek gezdasági életét a hitleri agresszió szétrombolta, /folyt.köv./