Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. augusztus/1
1948-08-13 [0306]
/A Duna-értekezlet .1 .folytat ás/ Fő & Fi/Xt/Mk gs - A múltban a nyugati országok azon a cimen követeltek képviseletet a dunai bizottságban, hogy közvetítenek a dunai országok között. Idézte ezzol kapcsolatban a'mostani értekezlet francia küldöttsége vezetőjének, Thierrynck 1938.május 4-én a román kormányhoz intézett levelét, amely szerint a dunai hajózás szabadsága nemzetközi szervezetet igényel, amelyücn a nemdunai államok is reszt vesznek, s amolynok feladata összeegyeztetni a dunai országok közötti ellentéteket. - Azóta - folytatta Visinszkij - sok viz folyt le a Dunán ós megváltoztak a dunai országok és megváltoztak a közöttük lévő kapcsolatok. Ezek az országok, ha annak szükségessége mutatkoznék, képesek arra, hogy közvetítő nélkül ls megoldják kérdéseiket. Ezután idézte a nemzetközi jogot és kimutatta, hogy mindenütt a világon - igy például a Panama-csatorna felett ls kizárólag a parti országok gyakorolnak ellenőrzési jogot. Az 1921-es Duna-statutum, amely a versaillosi szerződések szellemébon jött létre, megsérti ozt az elvet, amelyet most ennek az értekezletnek kell ismét órvényro juttatnia. - Ausztria tekintetébon - folytatta Visinszkij a Szovjetunió természotosnok tartja rósztvótelót a Duna-bizottságbon, do ozt meg kell előznio az osztrák békeszerződés megkötésánok. mihez viszont mog kell oldani a függő kórdósokot: a némot javak, a námotországi !, hontalanok"ügyót ás olyan kérdéseket, mint a Rogozini-féle fasisz>ta-bandák felszámolásának kórdósát. A Szovjetunió bebizonyította, hogy kész áldozatokat is hozni az osztrák békeszerződés mielőbbi tető elá hozása érdekében. Sajnos, a döntés nemcsak rajta, hanem a másik három külügyminiszteren is múlik, akik meghiúsították oddig a békeszerződés megkötését. - Ami Németországot illeti, a Duna-kérdés csak egy része a német kérdéskomplexum egészének, amelynek tekintetében nem ez az értekezlet, hanem a potsdami megállapodások: értelmében a négy nagyhatalom külügyminiszterének tanáosa hivatott dönteni. Ha a német békeszerződést megkötötték, a Szovjetunió természetesnek veszi,hogy Németország, mint dunai állam helyet kapjon a Duna-bizottságban. Az Egyesült Államok képviselőjének rövid felszólalása után szavazásra került sor. Az amerikai módos itó inditványt hót szavazattal három ellenében elvetették és ugyanilyen arányban^elfogadták a szovjet szövegezést. Ezután gyors egymásutánban szavazásra került sor a szovjet tervezetnek azok felett a'pontjai felett, amelyek a Duna-bizottság szervezetére, működésére, stb.vonatkoznak. A legtöbb esetben a szovjet szöveget ellenszavazat nélkül a hét dunai ország szavazatával elfogadták. • <* /folyt.köv./
