Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. augusztus/1

1948-08-05 [0306]

/Szántó Zoltán követ beszéde a Duna-értekezleten, L folyt./ Fö & Fi/b/Pl gs. Megállapította a továbbiakban Szántó követ, hogy bár az 1921-es egyezmény kinyilvánította a dunai hajózás szabadságának elvét, ez az egyezmény óriási igazságtalanságokat tartalmazott/mert nem egyenlően mérte a szabadságot a parti államok számára. Az 1921—es egyezmény az imperialista vetélkedés, az imperialista elnyomó politika szerve volt, amelynek segítségével a Dunától távol fekvő államok a dunai hajózás szabadságát hangoztatva, igyukeztek a Duna-menti országok területére behatolni. Ez a magyarázata annak, hogy amig egyes nemdunai hatalmak hajói hajózhattak pl. Magyarország és Bulgária területén, addig e két utóbbi ország nem vehetett részt más or- ' szagok belső folyami szakaszain a parti hajózás lebonyolitásábon. - A Szovjetunió tervezete nemcsak a dunai hajózás szabadságának megvalósítása és biztosítása - folytatta Szántó követ - hanem a dunai igazgatás szempontjából is nagy lépést jelent előre azzal, hogy"az igazgatásban való részvétel az egyenlőság elve alapján kizárólag a parti államok számára van biztosítva, véget vet annak a szégyenletes és tűrhetetlen helyzetnek, hogy a Dunától távol fekvő imperialista hatalmak a dunai igazgatás örvo alatt diktálhattak a porti országoknak, súlyosan mcgsártvo szuverenitásukat* - Az 1921-os cgyozmény azért is sérelmes volt, mert ogyos parti államokat tcljoson kirekesztett a dunai igazgatást ellátó egyik-másik szervben való részvételből. Az a körülmény, hogy az 1921-es konvenció kát Duna-bizottságot létesítőid, alkalmas volt arra, hogy a parti államok befolyás át a 'áDuna igazgatásáéra úgyszólván tcljoson mogsommis itse. A torkolati szakasz igazgatásának ellátására hivatott rendkívül tág jogkörű európai Duna-bizottság tagjai között osak egy parti állam, Románia foglalhatott helyet, a többi partmenti állam,és igy Magyarország, a torkolati szakasz szervezetében egyáltalán nom hallathatták szavukat, Ezzel szemben a mostani tervezet megszünteti és helyrehozza mindazokat a visszásságokat, amelyekről szóltam. A tervezet a legmesszebbmenőén tiszteletbon tartja a parti ál*.lainok szuverenitását és útját állja minden imperialista jellegű behatolási törekvésnek. Helyesen és gyakorlati módon biztosítja a tervezet annak az együttműködésnek az alapjait is, amoly a Dunabizottságban a parti államok között minden bizonnyal ki fog alakulni. Szerencsésnek tartom ebben a vonatkozásban különösen azt, hogy a tervezet az 1921-es egyezménnyel szembon az egyszerű szótöbbség demokratikus alapjaira kivonja helyezni a Duna-bizottság munkáját • /Folyt.kov./ t