Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. július/1

1948-07-04 [0304]

. "Ye.ltr. 5s Potsdam. halott

75 BMor Vö/Si/Ui 3o Moszkva, juLius 4. A moszkvai rádió jelenti: Johannos 3tcoi haladószollsmü amerikai újságÍró köziomortca a nemzetközi politika egyik logjebb ismerője. Ennek az amerikai külpolitikáról Írott hat könyviben adta bizonyukat. A háború öveiben Stcol rádióhirrj%gyarázó volt. Fasisztaellenes riportjai nagyon népszerűek voltak Amerikában. A háború után azonban megfosztották attól a lehetőségtől, hogy a rádióban szoropcljen. Azoknak a hatalmas nehézségeknek ellenerő, amelye kot egy haladószellemü újságíró utjába'göráitcnok Amerikában, aki a népnek ei akarja mondani az Igazsrlgot, 3tooltovóbb teljesíti polgári kötelességét. Havonta folyóiratot ad lei a nemzetközi politika probloméiról. A Pravda

v

va- ' o árnapi száma időzi Stccinek a USA-ban nemrég megjcLent tanulmőhyát, amelynek cimo "Non őlcoztl-o ujjá a Marshall-terv ,náci-Német országot?" A tanulmány, mint a cime is mutatja, az Egyesült Állomok európai politikájának legidőszerűbb kérdéséről szól. - A világ még ki sem l'bo'lt a hitlerista támadás végzetes következményeiből - irja Stcol - s Nőmetoraz:.g máris ujbói»az erők ogyenculyáőrffolyó küzdőiéi* középpontjába korült. Az Egyesült Állanoicban a nácik barátai nyíltan 5e szem irmot Lenül felszólaltak Nőj^torsz .3 megsegítése moll-tt. Németország az Am.rlkából származó európai eegitcégnek l.gnc^yelíb részét kapja akár hivatalos szervezetektől, o.cár magánszemélyektől származik az. Ez ki- ' rivó oLlcntétbcn áll azokkal a kötclozottségekk«l, amc Lyckf

4

; a hitleri Németország áldozatainak irányában vállaltunk. Az amórikai náoitlrnitáci politika Németországban nemcsak kudarcot vallott, hanem tulajdonkipon soha nem io'akarták komolyan megvolósitani• Az amerikai hatóságok "megbízható néwactokct

0 keresve, n ol és reakciós bandát ültettok hatalomra s ezok az amerikaiaknak a kommunizmustól való félelmét kihasználva ogymds után csikarják ki tőlük az engedményeket* Roösovolt elnök az amerikai külpolitikát olyan katalizátornak tekintette, amelynek kötelesség*, hogy feloldja és megszüntesse a gyanút Oroszország és a világ többi része között és véget vessen a Szovjetunió bekerítésére ir .'nyúló politikának.' Roosevelt halála ut n Amerikában azonnal megkezdődött a harc oz ollón az olgondolás clion. Ennek a gondolatnak az ellenségei először óvatosak voltak, most azonban már egyre szemérmetLonobbok. A potsdami határozatnak Németország Ipari potenciáljára vonatkozó részét szabotálták először; Ma marhoz a politika az amerikai monopóliumok szolgálatában ott tort, hogjr Németországot újból fel akarja hasznsLii támaszpontul a Szovjetunió eLlen, L948 nyarára elérték első céljukat: Yalta és Potsdam halott. ' /Folyt, köv./ lL