Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. július/1
1948-07-02 [0091]
/Rákosi Mátyás beszedő a Sportosarnokb on, 7,folyt./ Nl/Ltl45 » Ismeretes, hogy a központi vezetőség két tagját, Zsujovios és Hebrang elvtársat, akik Sztálin elvtárs levelének megvitatásakor helyeselték a Szovjetunió Kommunista Pártjának álláspontját, azonnal kizárták a > központ i vezet ős égből ós utána letartóztatták őket. El lehet képzelni, hogy ha a központi vezotőség olyan tagját, mint Zsujovios elvtárs, aki a partizánharook egyik legfőbb vezetője volt, aki a jugoszláv nép- s front titkán volt, ogyszortion kommunista véleményánok nyilvánítása miatt le lehotott tartóztatni, milyen hatása lehetett onnok a párttagokra. Nem kell magyarázni, hogy oz az eljárás a párttagok logolomibb jogainak lábbal tiprása és tornáazetcson mogrottenti a párttagokat, visszatartja őket a párton belül uralkodó hely te Ion viszonyok légcsőké lyobb bírálatától, ha látják, hogy oz ilyon kimé le tle n mogtóriást von maga után. - Az a körűiméay, hogy a jugosz láv elvtársak hí.tt érbe szorították a Kommunista Pártot, a munkásosztályt, olőtérbo tolták i a Népfrontot és a parasztságot nyilvánították az állam legbiztosabb alapjául, minden téren meghozta a maga gyümölcsét. A Jugoszláv I Népfront tagjaina k nagy többsége kispolgár, paraszt, dolgozó ós kulák- paraszt vegye son. Ezekről mondotta Lenin 1921-ben: "A kis tor- < molő szakaclatl anulj napról-napra, orárólwórára te rmészotoson é s tömegméretben szüli a kapitalizmust és a burzsoáziát." Mi hozzátehetjük, hogy nemcsak a kapitol izmust és a burzsoáziát szüli, hanem a kapitalizmus és a burzsoázia szellemi velejáróit: a nacionalizmust, i a faji gőgöt, a szomszédnépek lenézését. És mert ajugoszláv elvtársak a falun szabad teret engedtek ennek a termelésnek, ez a burzsoá szellem természetesen képviseletet kapott nemcsak a Népfrontban, őc a pártban ts, és természetesen kihatott a Jugoszláv Kommunista Párt magatartására, a Szovjetunió és az impo ria listák ellen küzdő fronthoz való viszonyára is . Az olyan országokban, ahol a dolgozó r.ép élón^a munkásosztály és pártja áll, ez a párt a nemzet érdekeinek biztos itását a Szovjetunióval és a népi domokrác Iákkal szoros összefüggésben látja. Nem azért, mert Moszkva 3zoIgája, ahogyan a nyugati reakció ezt hirdeti, hanem aáért, mert fölismeri^ hogy saját népének jogos nomzotl érdekeit, fejlődését, hal adását és szabadságát ugy biztos ltja legjobban, ha ozt összeköti ás kölcsönviszonyba hozza a többi oiszágok, az ogösz világ szabad hahdásával ás fejlődésével. Ezért lehetnek egyszerre nemzetiek és nomze tköziok a marxlstta-lonlntsta munkáspártok. /Folyt.köv. / y