Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. június/1

1948-06-14 [0089]

/A Hogyor Dolgoséit divtja ogYoattVfn* kon^ssweának násodile ne.pjrx. 2. fclyt/.t43/ M Állapítsuk meg - és erre bizonyság az a tény, hogy ma itt a Magyar Kommunista

%

f árt ás a .jobboldalától megtisztult Szociáldemokrata Párt !gye3ulési Kongresszusát tartjuk - hogy o: a kísérlet kudar, cot vallott, elsősorban, mert h magyar munkúatömogek a szocializmust a '5^gttk erőjéből, a maguk gonorációjában meg akarják valósítani, mert a kis- és középparasztság tömogoi ozt nom ellenzik, hanem mindinkább támogatják ás mert a hal cd ós' útjait korosé értelmiség gondolntVilágában is a megvalósuló szocializmus szikrája gyújtott lángot és non a halódó ős pusztulásában önamgát meghazudtoló kapitalizmushoz való viszs z at órás, • A magyar dolgozó nép tömegei, élükön most már a mi nagy pártunk, a Magyar Dolgozók ^árt ja, o. szocializmust akarják, - a mi fol--.datunk, hogy megvalósítsuk! A jobboldal osztályárulásánák leleplozóso ás a jobboldal megsemmisítése után, a kapitalizmus visszaszorítására ás felszámolására, a szocializmus ápitósáro irányuló erők hatalmas uj lendületet nyertek. Az utolsó négy hónap alatt a népi demokrácia hazánkban meggyorsult ütemben halad előre a szocializmus építésének utján. Ahogyan programmnyilátkozatunk mondja, a magyar nemzetgazdaság döntő fontosságú ágai, a nagybankok, a gyáripar, a közlekedés ás bányászat legnagyobb részének Államosításávcl szocialista jollegüokká váltak, bár mág nom következetesen, mert a tőkés befolyás nyíltan vagy burkoltan még érvényesül a gazdasági és az állami élűt ogyos területein. A mi gazdtsági életünk növekvő szocialista jellegét az adja, hogy a mi< államunk, rmely államosit ás gazdálkodik, nem burzsoaállam, hanom a dolgozó nép állama, annak mindjobban megszilárduló szervo, maga is eszköz a szocializmus megvalósítására.. Ahol a dolgozók, tohát a népi demokrácia állama gazdálkodik, ott nincs többé kizsákmányolás és ott a munka olvoszti o dolgozók számára a társadalmi riogalázás, a fizikai kényszer jellegét. Ott a munka, mint ahogy ozt a Szovjetunióról Sztálin mondottá, a munkás számára a fizikai kényszerből a becsület, a dicsőség, £ hősiesség kérdésévé vált, Szt értették meg a mi Kossuth -díjasaink, a. mi élmunkásaink, azok, akik munkahelyeikből álUztmeket csináltak és akik felvették a harcot a amásodpercckért is! Ez adja a mi gazdasági életünk növekvő szocialista jellegét, - do az is, hegy szervozotl formáiban mindjobban eltávolodik a régi, kapitalista, a versenyre ás konkurrenciára, a tőkés termelés • anarchiájára berendezett állapotából és áttér a kollektív gazdálkodásra ós torvszerüsógro, ' ' \J /Folyt, köv./ \