Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. június/1
1948-06-02 [0089]
Az 1848-as forradalom ••- TOLSÜ szemszögről. ü* Gyá/Hne/b 20 Bi Bukarest, június 2. A Bukarestben ir?eg jel enó" Contemporanul oimü irodalmi hetilapban Mihail Roller, igmertetv e az 1848 aa forradalom lefolyását, s aik ertelenségének okait igen érdekes történelmi megállapításokat tett, „ Igy többek között nagy hibának minősitette, hogy ae erdélyi románok forradalmát megelőző ég előkészitő tanácskozásokon nem fogadták el azt a véleinényt, hogy az erdélyi románok forradalmát szorosan egybe kell ka pöaolri a forradalmi Magyarország harcával, amely a szabadságjogok és a nemzetiségi kérdés elintézéséhez vezetatt volna, B helyett a Saguna püspök javaslata győzedelmesk e^ett .awly szerint az erdélyi román nemzet maradjon hűséges osatlósa Ausztriának ea tegyfle a hűségesküt az osztrák császár kezébe. Téves lenne azonban azt hinni,- állapítja me^j Roller hogy az öaszea erdélyi-románok a császár oldalár a forradalmi Magyarország, ellen harcoltak volna. A forradalmi eszméktől fűtött B«m tábornok széke* lyekből éa románokból uj , 3ü 0 000 főből álló hadtestet szervezett. Ez ls bizonyltja, hogy a magyarok forradalmi megmozdulásában résztvettek a ramá-' nok is, sőt, .ezekben a harcokban ki ls tűntették magukat. Az erdélyi románok egy része azonban, Avram Jancu vezetésével, kitartottak a mellett* hogy a r omá.ns ágot, mint negyedik nemzetet ismerjék el. Románia forradalmi regmozdulásának következetes vezetői az©nr*3n nagyon jól tudták, hogy a osászári udvar nem nyújthat szabadságjogot a nemzetiségeknek és épen ezért igyekeztek az összes elnyomott népeket a császári uralom alól is felszabadítani. Ezek nevében Nioolae Balcesou Erdélybe jött és mindent megkísérelt, hogy- az Avram Jancu vezetése alatt és a osászár rendelkezésére álló román ősapátokat kibékitse és egvesitse a magyar felkelőkkel * Felkereste Bem tábornokot éa Koaauth Lajost s kieszközölt egy találkozót Avram Jancu éa Kossuth megbízottai között A két tábor közül azonban egyik sem volt hajlandó lemondani álláspontjáról. Balcesou erre újból felkereste' mind Kossuthot, mind Avram Jancut, hooy meggyőzze éa kibékítse őket egymással. Megegyezés azonban csak 1849-ben látszott megvalósíthatónak . a ma- ' gyar forradalom leverése előtt, amikor már nagyon késő volt.. Roller megemlékezik cikkében arról itf, hogy a car i hadsereg katonáiLoasirair Ralioovskl orosz tiszt vezetésével átpártolt : a magyar • felkelőkhöz. Nem akarták kezüket bemocskolni a szabadságharcosok vérével* Bzért sokan közülük életükkel fizettek, másokat pedig bebörtönöztek. A románoknak csak sokkal kégőbb és harcok árán sikerült megvalósítani jogos törekvéseiket. Meggy ázddtek arról, begy a -forradalom lendületét, a szabadságjogok iránti vágyakozást és a nemzeti jogok megval ógításáért folytatott harcukat. egyes vezetőik hibáiból az a hataloro használta kt, amely számtalan nemzetiséget ^ köztük a magyart és a r óment is, jobbágysorsban tartott. w Bnnek a valóságnak a -feiissaereae tette lehetővé', hogy a mai demokrata Romániában békésen együtt éljen a román a magyarral .. mert összes nemzeti és demokratikus jogait szabadon gyakor ciháiba , /MTI/ p
