Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. június/1

1948-06-01 [0089]

Még mindig nincs megegyezés a londoni értekezlet zárójelentése" sz övegében " Kor o- BJ/Lt/Pl gs» London, június 1. /Magyar Sávira ti Iroda/ A londoni hathatalmi tárgyalásokon hétfőn este egy lépéssel tovább jutottak* Mindez azonban nem változtat azon, hogy a tárgyalások ilyen feltűnő olhuzódása meglehetős idegességet" keltett hivatalos körökbon. Valószínűnek látszik, hogy a tárgyaló felek két jelentést adnak majd lei, egy rövidebb jo lent est a tárgyalások befejozésévol és egy hosszabb, részletes összefoglalót pár nappal a tárgyalások befejezéso után. A hétfő'délutáni ülésen ismét résztvett a francia küldöttség vezető szakértője, Uurville, aki Parisból uj utasításokkal érkozott vissza. JÓlértc.sült körök szerint á franciák valószinüon .. elfogadják az alkotmányozó nemzetgyűlés minél korábbi fölállítására vonatkozó angol'és amerikai javaslatot. Változatlanul vitás azonban" még az a kérdés, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait általános választás utján - mint ahogy azt az amerikaiak és az angolok szeretnék vagy pedig a szövetségi áliamok parlamentjeinek kijelölése révén válaszszák meg. A franciák azért ragaszkodnak mindenképen a kinevezéshez, mert attól tartanak,' hogy az általános választás újra felélesztheti a német nacionalizmust, ozonfelül a választás hangulata alkalmas lehet ' arra, hogy^ a németek különböző engedményeket csikarjanak ki a nyugati hatalmaktól. A hétfői ülésen a franciák, újabb engedményt tettek és azt A közvetitő inditványt terjesztették elő, hogy az ogyos szövetségi államok döntsék ol, vájjon az alkotmányozó nemzőt gyűlés tagjai kinovozés vagy podig általános választás utján korüljenok-e be a frankfurti parlamentbe. . A hétfő délutáni ülésnek különös szint és izgalmat kölcsönzött V/alter Lippmannak a NewYork Herald Tribuneban megjelent vezéreikké.) Lippman cikkében szinte toljos mértékben a francia érvelést tetto magáévá és lényogábon azt hangsúlyozta, hogy a franciáknak igazuk van, amikor vonakodnak beleegyezni ogy nyúgatnémot állam és kormány fölállításába. Lippman cikkében kijelenti, egy frankfurti német kormámy felállítása ogyónoson-felhívás az oroszok számára kolotnémotországi ' kormány felállítására. A felelősség mindonképen azt torholi, aki először állit fel ogy külön német kormányt. Ha mi felállítjuk'ezt a frankfurti'"" német' kormány t - irja Lippman - és Berlin megszűnik Németország fővárosa lenni,akkor nincs semmivel sem több okunk Bcrlinbon maradni,'mint akár Drezdában^vagy Lipcsében. Helyteleníti Lippman, hogy Németországban már az idén tartsanak választásokat s végül arra inti az anteilkai 'kormány politikuso Ica t, ne akarjanak mindent egyedül intézni Európában', mivel az európaiak sokkal jobban tudják, ni történik Európában, mint ők. V/alter Lippman cikke különösen az amerikai kiküldöttek" körébon váltott ki nagy izgalmat. Közismert tény, hogy az amerikai küldöttség ot vezető Douglao londoni amerikai nagykövet mindenképen "szeretné a tárgyalásokat befejezni, éppen őzért Valter Lippman ciWke igen kinosan érintotto Dciiglast, mivel ugy érzi, hogy ez a. cikk csak növelni fogja a franciák, ellenállasát. p