Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. május/2

1948-05-16 [0088]

Sztálin-dijas szovjei Író magyar vonatkozású regénye. RMm Cs/Sa/2o Bó Moszkva, májua 16. A moszkvai rádió vasárnapi magyar adáséban részleteket Ismertetett Alexander Goncsár, Sztálin-diJjal kitüntetett azovj«t Író "Zászlóvivők" cimü regényéből. Goncsár a szovjet Írók fiatalabb nemzedékéhez tartozik, Mindössze 23 áve3 volt, amikor kitört a háború. Goncsár félbeazekitotta egyetemi tanulmányait s önként jelentkezett katonának. Aknavető lett 3 mint egy gárdaozred aknavető századának katonája résztvett az erdélyi harcokban, majd Budapest ostromában is. Az iró| aki, 1945-ben sok kitűnt eté se-el került haza, könyvében a magyar'országi hercokat is leirjn, A moszkvai rádióban ismertetett részletek azt mutatják, hogy az Író a háború nagy eseményei közben is mennyire fogékony volt az emberi vonatkozások iránt. A szerző a többi között leirja, hogyan foglalták el Budapesten az Európa-szállót, Egy öreg festőművész, Ferenc, a tolmácsuk közreműködésével óvóhelyből-óvóhelyre haladnak, amig eljutnak ez Európa-szállóig s rajtaütnek az ott tartózkodó német" katonákon. /MTI/ - . A Pravda cikke Wallace Sztálinhoz intézett nyilt leveléről. Tor LJ/Gy/Sa/2o Bó M o s z k v a , május 16. Lcontyev, az ismertnevü szovjet publicista a Prav' dában megjelent nagy cikkében foglalkozik Wsllacenak Sztálinhoz intézett nyílt levelével, A többi között a következőket Írja; Wallace levele nagy érdeklődést keltett, mert a levél Írója az amerikai heladó erők vezetője és tömören összefoglalja a nemzetközi politikai helvzet összes fontosabb kérdéseit* A levél azonban mindezeken felül realizmusával és következetességével tünlk ki. A realista Wallaoe levonja a következtetéseket ég megáll apit ja , hogy az Egyesült Államoknak feltétlenül meg kell. egyeznie a Szovjetunióval, Látja, hogy a két hatalom alapvető nemzeti érdekei között nincs ö aszettlköfles és nem fél ezt elismerni. Az amerikai elnök néhanepjár. elhangzó békéshangu megnyilatkozásait általában bizalmatlanul fogadják, m-ert ezeket többnyire .még vadabb háborús hangok követik. Kinek az érdeke ez? Bizonyára nem az aruerikai népé, Wellace felszálltja az awer ikaiakat, tér jenek viszsza Roosevelt politikájához, "Nézeteltérések mindig voltai-, még ugyanazon párt tegjal között Í3, ennál. inkább kell, hogy 1 egyen ^államok képviselői között. Nem az a meglepő, hogy nézeteltérések vannak, hanem az, hegy a három nagyhatalom r endsz eresen megoldja azokat"-mondó tta Sztálin még 1944» ben. Ebben a szellemben kell tae-zeldani a mcstani nézeteltéréseket is, írja Wallace, j_eK Wallaoe javallatai nem állanak ellentétben sem az Egyesült Államok, 3em a Szovj etunió képvia élőinek kijelentéseivel. Ilyen javaslatok az általános leszerelés, amis országok belügyeibe be neru avatkozás, ez emberiség politikai, gazdasági és kulturális jólétének toegvalósitása az Egyesült Nemzetek alapokmányának m^f elélően, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ker esk edeimii kapcsolatainak kiszélesítése, idegen csapatok kivonása Kínából és Koreából, a potsdami és jaltai egyezményeknek mcg,f el elő német békeszerződés előkészítése, /Folyt.köv./