Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. március/3

1948-03-27 [0084]

Ivo Lola Hibar és Ivan Milutinovic-s temetése. Folyta táa» RBsz g/LaAá 1 ö ' Mogérdemlik, hogy a nép .örökös időkön át megemlékezzék róluk. Amidőn utolsó útjukra kisérjük őket, ezzel lerójuk kegy létünket többszázezer ism..rt és ismeretlen hős és vértanú előt t, okik a énre okban, a gyüj tő táborokba n vjgy a tömlöcökbjn életüket vesztették, Folytatjuk azt n nagy t .ttot,, amiért ők Ő le lüket áldozták és fájó büszkeséggel mondjuk el nekik, hogy^álmoike t ml valósítottuk meg. Jugoszlávia az egyenlő népek testvéri közösségévé vált, független és szabad lett. A dolgozók, a munkások, parasztok éa az értelmiség közösen éptik a sza? í alizmustIvan Milut inovics és Ivo Lola Hibar földi maradványai- előt.t fogadalmat teszünk többszázezer elesett jugoszlév emlékére, hogy minden erőnket az uj szocialista társadalom felépitésére és Jugoszláviának mint független országnak továbbfejlesztésére és megszilárditására, a sz"b"d emberek és >gy.,nlŐ nemzet ek hazájának tökélet . si t és ér- fordítjuk. Bzután' öyiln sz miniszt-.r ismertette Ivan Milu ti «• novics és Ivo Lola Hibar él-tét és harcát, majd igy folyt ett"? -A két nemsoti hőst a komaunista párt nevelto árra, hogy szeressék a Szovjetuniót .és hogy r«.Jidületlonül higyjenek Lenin-Sztálin müvében. E szeretetüket és hitüket --zer és ezer szabadságharcosnak ad ták, továbbá, abban ez időben, amikor népeink'legnehezebb napjaikat élték. Nem véletlen, hogy épen március 27-én, a jugoszláv népek szabadságharca kezdetének évfordulóján, tene tjük a két hőst. Szén a napon vette át a kom-unista párt szervezete az ország sorsának irányítását és elég erős volt ahhoz, hogy megingassa a reakciós és áruló uralom alapjait. Amikor ma Ivan Mllutinovicso t ás Ivo Lola Hibart temetjük, igazoljuk azt az erős köteléket,, amely bennünket ehhez a dátumhoz füz s összeköt bennünket az ötéves tervvel s azoknak a ir rcosoknak munkájával és áldozataival, akik a' fel zab a dl tő háborúban Tito marsall vezet ée . alatt megteremtették országunk függ t-lenségét. Békésen és becsül t-sen végezzük munkán-^ kat és ne m zavar tat juk magunkat senkitől, de nincs is mitől félnünk. Országunkban még vannak idegen ügynökök, akiknek gyűlölete hazánkká 1 szemben nem ismer határokat és akik egy uj habomban biznak, hazuée hirokuf terjesztenek és visszasírják 8 romokat ás milliók halálát elsőbbségi Jogaikért. Kekünk azonban nem szabad elfelejtenünk ez ilyen csökevények alattomos és nápellenes munkáját. Az >.lesett hősökkel szemben vállalt szent kötelezettségünk diktálja nekünk,, hogy nem lehet független és haladó Jugoszlávia mindaddig, ameddig a köz ©latot . nom tisztítjuk meg azok';ól, akik hazánk függetlensége és haladása elMHutinovicá és Ivo Lola Hibar, valamint többszázezer más hős azért esett el, hogy Jugoszlávia független legyen ás hogy dolgozói felszabaduljanak a kapitalista kizsákmányolás alól. Az a győzedelmes zászló, amely kiesett kezükből, nem hullott a földre,, mert megragadták és még magasabbra emelték társaik, a harcosok ujabb ezrei* Ma . á két hős sir ja felett elmondhatjuk, az a tett, amelyért éltek as haltak, Tito vezetése alatt raegvalósu&t, AlT-l/