Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. március/3

1948-03-23 [0084]

A Szovjetunió folytrtjn - harcot t polos ztinai •& írdésnek olyan megold ísáért, cm oly megfelel a Z UNO döntés 5nek. Slta fle/rt: 5 0 Moszkva, máreius 22. A ur les ztinai kérdéssel kapcsolatban; Melnikov, a moszkvai rádió hírmagyarázója rámutatott arra, amikor az UNO mintegy négy hónappal ezelőtt Palesztinának zsidó- 5s crab államra ve* ló felosztása mellett döntött, a világ haladd közv.'lsm nyo ezt a mag* oldást helyoilésael fogadta, mert ugy látta, hogy ezzel megke zdódött Palesztina felszabadítása a külföldi függőség alól. A palosztinoi kérdést Angiin vetette fel az "'gyesült Nettfcetek közgyűlésén, AZ angol reakció azonban - mint e későbbi cscn'nyek megmutatták - mind ont elkövetett, hogy meghiúsítsa azt a tervet, ome.ly a zsidó 's oz arnb nép $énylcgee függetlent ég ét " ^célozza. Angliát támogatták oz amerikai reokciés körök, amelyek szí* • ra'-rc ? ^palesztinai kérdés csupán elkutárgy volt, A problémc igazságos megáldása óket nem érdekelte. Az ^ngol diplomáéin o éljr elérésére minden rerkeiós erőt mozgósított c !5ÖSOl«iÁelo.tett* Nemzetiségi viszályt tá/nasztott rz cr?bok és c zsidók között. Angol pénzen arab hadsereget szerveztek, * hogy hadjáratot indítson'k Palesztina ellen nz angolok kivonulása után. Nyilvánvaló volt, hogy r palesztinéi arab Js zsidó lnkosság közti összeütközéséét londoni utasításra oselekvő mgol ügynökök szerv-zték, Ahgllc t pflcsztingi kérdésbon hozott döntés elfogadás át rfrtól t^tto függővé, hogy meglesz az • gyovértés cz arabok és c zsidók küíött. Az ^merikai politika e palesztinai kérdésben szintén n gyón távolállt attól, hogy h-reot folytasson az injO döntésinek megvrlóoitáseért. Minden alkalommal,amikor az %yosült Államok kilátásba helyezték ,n zsidóknak r palesztinai kérdés mgoldását, az amerikai külügyminisztérium „ » -••. • egyidejűleg értés ite,tte az orafc vez tőket, '. ne tulajdonitsan-rf jelentőséget ezeknok az ig -ér teknők. Jcllcmzó, hogy még g roakoiös amerikai szenátorok közül is. többen felléptek rz "-i-iyasült Allcraqk uj politikája ellen, Taf u szénát o* kij-lentette, hogy cz egyesült «íllomoknak szigorúan a Palesztina feloszt .aára vonatkozó üönee'shoz kell magukat tartani, A Szovjetunió az egyedüli ország, em^ly mindenkor 0 palesztinai problémának volóbcn demokratikus magold Iss mllott saállt sikra éa mindenkor kovetkezcteson-fcllépott cz UNO közgyűlésén hozott határosat megvalósítása, írdekében. A hírmagyarázó utalt azután G-romi ke szovjet kiküldöttnek e Biztonsági Tanácsban tett ki jelent és éro

# amely szerint 'oz uj amerikai jovo^letnak semmi köze az UNO közgyűlési határozatához, Gromiko megi^foltr. mintha a Szovjetunió egyetértett volnr. azzal, hogy Pal sztina felosztását lehetet len békés uton mcgvolásltrni. A Szovjetunió nem' helyezkeditik ilyc-n álláspontra. Az amerikai indítványtól dtérőleg o.négy hatalom ajánlata olyah alep volt, amelyen E Biztons égi'T?nlos könkorét lépéseket tehetett vílne PzlesztlOa jövőjére vonetköBÓIag. /Folyt,köv./ -ír reeee —— 1 y\ h