Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. március/2

1948-03-18 [0083]

3p9öJc beszéde az öthaté Írni szerződés aláírása öH:eImából, Y Wn/.ín/3a/l ő Brüsszel, március 17. /Ai'P/ Speak belga külügyminiszter az öthaté. Imi szerződés aláírása után beszédet mondott, amelyben a többi között a következőket Jelentette kl; A szerződésnek döntő hatdaa lehoi orszá eink tertáaelfcire, ebből kifolyólag Európa és a világ történelmire, A szerződés nem csupán népeink köli sönös barátságát szilárdítja mag, hanem minden téren együttműködést hirdet olyan széles alapon, amelyet ezideig; aég soha nem érKJtk el, Eljött az idejo, hogy egyesítsük erőnket es erőf.fórásainkét, hog_y visszaadjuk a nyugalmB fr és jelétet a világ azon részének, ahol elun.;, Szükségesnek tartom leszögez*! • folytatta 3paak hegy szerződésünk senkivel saemben s-m támad

0

, senkin ;k sincs oka emiatt s^m a legkisebb hyug telansá&re , som méltatlankodásre. F-m avatkozunk senki belügyeibe, de más ok t 1 ugyanezt a. magatartást követelfiük meg. Egyesül tünk rot- gvádésünkr.r ha megtámadnának bennünket, ggyüttmüködésl sendszerünk az Egyesült «omzot-k szervezet In-k alapokmányán nyuszi *> szoros gazdasági együttműködés is célunk *> jelentőt te ki 3peek, Álii tjük,hogy erőforrás ink ás k h .t ős igéink összesitéeéttea egyenlővé leszünk a világ legnagyobb hatalmaival és kéoosok leszünk döntő szerep-t játszani az újjáépítés t.rén. Az ötös szerződés csupán állomás, de nem végállomás - mondotta befej >zesüi 3paek. 3zámitunk arra, hogy egyik nap mások is csatlakoznak majd hozzánk, hogy erőfeszítés.ink teljes'bbé váljanak. AVSX/ — • A német nép nem akarja, hogy ez engol-amerlka 1 ifcporializmus eszközeként használják fel. SUfln Qs/Sa/X ö 11 0 s z 1 v o,március 17, , Jermasov, a moszkvai rádié hirflCgyaráztfjja rámutátott arra, hogy ez engoléamerlkai propaganda a 16 ország párisi értekezletével ke oc*oia tb-: e. minduetolnn' az úgynevezett ujjáe pihésről b.szél. i val°ságben azonban katonai -s poli tikal .államtömb lét esi t éséről van sző, 3 moly Ans. rika politikai érdekeit szolg. lná Európában» Már 'kezdettől fogva világos volt

t

ez értekezlet rendezőinek legfőbb gondja, hogy • Nyugotnémotországoí, valamint Q logr e akció sr.bb és fasiszta országok" t c tömbbe bevonják. Qovin rz ér tékozló t megnyitásékor J ovasolta, heg y ? párisi értekezlet napi» rondjér. Vegyek fel német kérdést* Bdr oz a negyedik helyen áll' -lsóáirondd fontosságút tulajdonítanak neki, A párisi ertekezletet, r

mely hivatott arrn,hqgy *ft -marikéi iapor irtózatta 3uróp- gazdasági iuigázásárr irányuld t erveinek megy lósl t-ás át megkönnyítsem t brüsszeli értekezlet előzte ere. /?oivt.köv./ ' *~