Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. február/2

1948-02-11 [0080]

Tito tábornagy beszéde a rohamnunJcasok -fcis2.talcte.re adot t ebeden* Ru o- ;:r/Sa/l Ö Be 1 g r á d , febsuár 1U Alsgyar Távirati Iroda/ A szerbiai roham mnkáe ok első szemléje alkalmával adet t disz eb éden Tito tábornagy nagy beszédben ismertette a rohaaaBunkás-mozgalom tevékenységét éa jelent őségét* Beszédében kitért a külpolitikai helyzetre fts többi között foglalkozott a Harsba 11-tertvelú , - Á Mer aha 11-terv - mondotté Tito •* terv az amerikai pánzfe Jade Írnek megmentésére az elkerülhetetlen ás mindinkább köz a led 6 válságtól* Az am erűéi, páazii a ta lms a ság o& rá akarják «r őszapóin i áruikat az európai orezágo/.ra, azt akarják, hqc?y Burópa termékeik piacává^ . ' .. ; • Bzárt az aurópel gyárakban nem szabad jóváhagyás^ nélkül és anélkül dolgozni, hogy a nunkét .összhangba ne hozzák a IJarshall-tervvel, A Karsha 11terv t hát nem jelent segélynyújtást «* vrenola nép, az olaaz nép, az angol vagy más népek számára, hanem segélyt jelent az amerikai pénzemberek szánára, hegy ne juasan-k olyea katasztrofális helyzétbe, mint 1929-ben, A Marshall-terv azt jelenti: dollárt hozni Surdpába kismannyiségben és elvinni ní\•gymeznyis ágban.'Azt jelenti! megs'..-rázni s gyárakat ez amerikai tőke számára, a segélyben részivevő országokban irányítani a termelést .és természetesen elvinni a easzon nagy részét. Azt jelantii uagaksdályozni ezekben az országokban annak az árunak e termelését, amelyetáActrlkában is termeinek. Sgyszóyal legrosszabb íkjte iap-rielista politikát jelért. Azt jelenti: ürráválni az egyes oue

:ü

pal népek politikai és gazdasági élete felett s kormányozni azt, 3a a LTarshé 11- terv# Lvá-fyíb- A továbbiakban Tito tábornagy ráíSktőtött arre, hogy sz ügynevezett jobboldali szoele listák az amerikai pénzmágnások szolgálatában igyekeznek megvaiósi tani a Liarsh.; 11-t ervet . üzután Tito a háborúé uszítókról beszéit'i - Az amerikai pénzmágnások a legfőbb háboíus uszítók, Bzok veszélyeztetek a békét j nem p :h ig mi, akik gyárakat épitünk és uj jáápi tjük a városokat ss faliakat. Ml ne m is gondolunk háborur-r, nem ak-runk háborút, a háború ellen vagyunk, mert népeinknek borzalmasan sok életbe került a háború, borzalmas puss titásókba ás mi tudjuk, • mi a háború. Ok azok, akik nem érezték a háborút a maguk bőrén - és mindazok, akik n.»m srvZték a háborút, most ezzel a tűzzel já-tszanak. Kicsoda Kihez igyekszik kö^lférküzai TTéptársaim, Vájjon mi Amerikához, vagy ék hozzánk he dihajóikkal? A válasz világos: mi nem bántottuk ők,á I Iái teremt támaszpontékat Afrikábal? Ifom mi, hanem az amerikai reakció. Ma, amikor a háború befejeződött és ott taböé niaca néme t, megt .remtik tá.ia* epon'-jelka t. Ki t .rejat támaszpontokat Görög országben? Nem mi, hanem ok. Ki vásárol földet Bpenyolor.^zágban és Portugáliában támr- zpsn.-sk ciijiira? Nem mi, hanon ők: az amerikai r«E,ccio* ICi ter«m;l meg e békeszerető országok körül s háborúval f nyeg tő övet? Ken mi, haa*m őkt ők tehát a .V.eowB bujtqg,tck, a béke iegne a r ofc b •'el len sé g a 1. /Zolyt.köv./