Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. február/2

1948-02-17 [0080]

Tf Jtt/KF/Pl Vé /A Szovjet tö rténolmi jegyzék befejező része, , XI. folyt tás./ A második front megnyitásával kepe oiato's v -lonéaykaiőnb•ségeket tekintv., ozok a felfogásbeli különbségek azt tükrözik vissza, hogy a szövets égősek egymás ir \nti kötolczettslgclt a asöv tségések egyike-másika kelöhb lz okképpen magyaráz t*. A szovjet nép ugy véli, he szövetségese bajban vei, *kkqr minden rendelkezésre álló eszközzel sogit3Sgér. ke le sietni, továbbá, hogy.a szöv tséges nem t leintheti ideiglenes *u tas társnak.*, hanem, barátnak 3 az hadd vegye ki r' szét sikereiből és növekvő ercy|bŐl. A brit és az ame- • rikai pcliíikri vezeték nem értenek egyet ezzel s ilyen .rkölpsi felfogást naivitásnak tekintenek. Az 6 fölfogásukat az a nézel ir áayitja.,. hogy egy erős szövetséges veszedelmes} hogy a szövetséges m^erősitéso nem szolgálja ez 5i érdeleiket} hogy jobb egy gyongo, mint egy erős szívet séges s hgr a szövő tséges mégis megerősödik, ak.cor intézkedések f qgenetosi t-.ndek meggye agi t és őre. Mindenki tudja,, hogy cz 1942 júniusiban kiadott nngol-szovjct és szovjet-amerikai közleményekben a brit.k és amerikaiak jrgukra vtllr.lt ék azt a kot eleze t c sége t^ hogy még 1942-ben m egnyitják EuTópáVbrcn e második frontot. Hz ünnepélyes Ígéret volt, ha ugy tetszik, foggdalom, -.ctlynck idejében vale" valóra váltása megkönnyitetto • volna a szovjet haderő helyzetét, nmoly a háború olső szr.kna ábon egymgrge vállalta a német fasizmussal szembon az ellenállás tel jos súlyát. Az is ismert tény, hogy ozt az Ígéretet sem 1948-ben, som 1943-ban ne,a vált ot ták valóra, noha a szovjet kormány több alkalommal kifejezésre juttatta, hogy a Szovjetuniónak nem áll módjában hozzájárulni a násoHik front megnyitás inak Olhálesztás óhoz. A második front megclkotásának elhaizszt \s át semmiféle vis major n-a. tette szükségessé. Ezt^a politikát azoknak a brit és azt rikai reakciós köröknek reménykedései tették szükségesség akcik a Németország ellen vívott háborúban saját céíj.ík valór* váltásira törekedtek, - amelyeknek semmi köz ok nem volt r német fasizmus ellőni fölszabadító háború céljaihoz. Terveikben nem volt lefektetve a nőr.et f'siznus.gyökeres m-g semmisít áso. Mindössze Németére ág hetzlmának aláá3ását kívánták érdekeik és legfőképpen Nér-.etországnak , mint vsszélyes versenytársnak kiszorítás á t a ^világpiacról szűkös önző érdekeik javára, egyáltalán nem volt szándékuk felszabadi

tr.nl Németországot és a többi országot a reakciós erők uralma alól, amelyek pedig nehezen kimeríthető forrásának látszottak az imperilista agressziónak ás a fasizmusnsk és az alapvető demokratikus reformok clgáncsórásának. Ugyanakkor azt remélték, hogy a Szevj^etunlő legyengül, sápadtra vérzik s e kimerítő háború er ,dményokápeen hosszú időre elveszi!* j ele- nt ősségé t, mint nagy és hatalmas birodalom s a háború, után o z 3gy0sU.lt Államok ás Nagybrit c nnie függvényévé válik. /á'ory t ..eüv./