Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. január/3
1948-01-21 [0078]
A Budapestre érkező román miniszterek/életrajza. Küm C Sa/1 Ö" Dr. Petru Groza született 1884-ben Déván, - mint egy ősrégi erdélyi család leszármazottja. Több Ízben képviselő és miniszter, 1987-ben megutálván a polgári pártok nápelienos tondenciőlt visszavonul a po» litiksi életből. i 1933-ban a jíunyedi szegény parasztság forradalmi mozgalmaként születő Ekés front élére áll. 1935 november 3.-án paktumot köt a .. MADOSZ-al a román és magyar parasztság harci egységét biztosítva a fasizmus és faji elnyomatás, valamint a közös ki zsákmányolók ellen. Ugyanabban az évben, szoros együttműködést kezd e munkás p:ár tokkal, 1943-ban az Antonescu rezsim börtönbe veti. 194ö március 5 óta a román kormány o'lnöko. Ana Pauker a nemzetközi hsiad£ nőmozgslom egyik vezető egyénisége. Kint fiatal tanítónő kezdi meg harcát a dolgozok igazáért, 1918-ban tartóztatják lo először kommunista röpiratok szerkesztése miatt. 1924-ben e Román Kommunista Párt feloszlatásával és illegalitásba vonulásával egyidejűleg a hadbíróság 2o évi börtönre itali, de a munkásság óriási tüntetéseinek nyomása alatt amnesztiát kap. 1225-ben újból biróság elé állítják és IC évi börtönre itélik, de a párt rendeletére illegalitásba vonul az i tér let elől. 1935-ben letartóztatják ás a rendőrság pribékei súlyosan megsebesítve börtönbe vetik. A z egész világ haladó tömegei tiltakoznak letartóztatása ellen, mégis a hadbíróság 10 évi börtönre Ítéli. A. második világháború kitörésének küszöbén a Szovjetuniónak sikerjül őt Rákosi Mátyással ás a finn Antikainenael egyidejűleg ki szabó öi tani a fasizmus karmaiból. A háború kitörése után a Szovjetunióben s Tudor Vladimirescu román önkéntes divízió egyik alapi tó jo.. A Román X.P. Közp. bizottságának titkárnője, a világ első női külügyminisetore. Teohari Georgoscu belügyminiszter szülét,tt 19o9~bo.a, 14 éves korát°l a munkásiíjuság egyik élharcosa, a nyomdászmozgalmak vezetője, 1923-ban e nagy nyomdász-sztsá jk irányitója. 1933-ban fasiszta-ellenes kiáltványok terjesztéséért először kerül börtönbe. 1940 március óta a Román Kommunis ta/Pár t közp, bizottságának tagja, 1941-ben börtönbe vetik, ahonnan 1941-bén, a felszabadulás vtán szabadul ki. Románia adminisztrációjának, rendőrségének és csendőr? ebének demokratikus átszervezése álnevéhez fűződik. Lucret-iu petrasoenu igazságügyminisz ter, 1924-ben a Román Kommunista Párt több vezetőjével együtt börtönbe kerül, ahonnan 3 heti éhségsztrájk után szabadul ki. Isme telt^n^tartóztetták és internál tátták antifasiszta harcáért. A nagy kommunista perek léghar'cjosabb védője volt. /Folyt «köv./