Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. december/1

1947-12-02 [0073]

/A köztársasági elnök előadása a Fémlemez-gyárban,Vl,folyt./ o Gy35 Vé - Munkásságunk. Helyzetét a deraokráciában s demokráciánk egész fejlődését nagy mértékben fogja bef olyas dini, ha a -munkásság széles rétegei felhasználják a megnyílt szabadság lehetőségét arra, hogy kultúrában is meggazdagodjanak és növekedjenek* jl regi feudálistársadalmi rend érdekét az szolgálta, ha a széles néprétegek tudatla- \ nok és műveletlenek maradtak. A munkásság ugyan a múlt ban is komoly lépéseket tett önmaga művelésére és nagy fogékonyságot árult el a szellemi emelkedés iránt, de természetszerűleg nemcsak hogy teljesen önmagára volt utalva, de az akadályokat sem birta legyőzni, amelyek eléje meredtek. Munkásságunk az uj lehetőségeket használja fel, ragadjon meg minden alkalmat, amely a műveltségben való meggazdagodást biztosit^ számára., szerezzen, yeg minden ismeretet, amit csak megszerezhet, A. szakmai képzettségen tul törekedjék minél mélyebb és minél általánosabb műveltségre, lépjen be a tudomány-^, irodalom és művészetek felé kitárt kapukon s az élet minden szépségét és értékét próbálja mo^ism^rni. Tudásában, szellemében, műveltségében eros munkásosztály örökre biztosítani fogja • magának a jogot a teljesebb és igazabb emberi élethez* A demokráciának pedig minden időben kötelessége marad, hogy ne <fsak politikai jogokat, gazdasági szabadságot és jelétet biztositson dolgozó fiainak, de teremtse meg az utat ás az eszközöket ahhoz, hogy a dolgozó rétegek az élet szellemi javaihoz is Szabadon hozzájuthassanak. - A felszabadulás után csak meghatottan lehetett szemlélni azt az érdeklődést ás minden áldozatra való hajlandóságot, amelyet ipari munkásságunk a tudomány, a tudományos intézményéig és tudósaink munkája iránt tanúsított. Ha az egyetemek, a N$iegyetem, a klinikák felé tekint az ember 3 ha újjáépülő intézményeink kérdésével foglalkozik, mindenütt azt tapasztalja, hogy a munkásság sem a munkaerejét, sem áldozatait nem sajnálta ezeknek az intézményeknek felsegi tésére. A közős építőmunka közben tudósok és munkások baráti és testvéri együtt* érzése is megszületett s ez a tény a jövőben nagy lehetőségek utja.it fogja megnyitni. f ' •• - A felelősség a, tudományért, a tudomány f«j lődéséért tna már a dolgozó milliók vállán nyugszik. Az 0 vállukon nyugszik a felelősség az irodalomért, a művészet minden ágáért, az egész szellemi életért is. Tudósok, irók, művészek lássák meg mielőbb, hogy a demokrácia világa, a dolgozó milliók országa számukra is igazabb, jobb s a legmélyebb érteimben gazdagabb világ az előbbinél. A rommá fce-tt országban az első idŐicben minden csepp energiát fizikai létünk megmentése érdekében kellett felhasználnunk, de m03t, amikor épito munkánk , ha kemény erőfeszítések közben is, folyamatosan halad előre, tudatosan kell számbavennünk a szellem területeit, /Folyt.köv./