Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. december/1

1947-12-02 [0073]

•j o Gy 55 Vé /JXZ alábbiakban a t. Szerkesztoségek rendelkezésére bocsátji j uk Tildy Zoltán köztársasági elnöknek kedden délután a Magyar i! í

1 émletnezavarban tartett előadását. Keretet később adunk./ '. 11 XXX - Hogy a munkásság mai és jövendőben?; helyzetéről ás hivatásáról a demokráciában szólni lehessen, jó, ha rövid pillantást vetünk azokra az időkre? amikor a demokrácia még csak álom, vagy küzdelmeink céija volt Magyarországon. A munkásságnak különösen idősebb rétegei átélték, átszenvedték s átküzdötték ezeket az időket, úgyhogy számukra ismert dolgokat fogót: elmondani. Még sem árt, ha újra és újra fényt vetünk ezekre az időkre, magunk elé idézzük az átélt valóságokat, mert ez sok tanulság levonását teszi lehetővé. - Különös korszak volt Magyarországon, amely közvetlenül mögöttünk van. Nem sok nemzet tékozolt el olyan aránylag hosszú időt, mint amely 48-tól, a -még inkább 67-tol a -második világháborúig eltelt. Tengernyi lehetőség állott volna előttünk er-osse tenni népünket s .ehelyett ^az ország változó, de mindig egy irányt szolgáló urai abban láttak a magiak feladatát, hogy a népi erőket, amelyek munkásságban, parasztságban egyre hatalmasabben jelentkeztek, s amelyekhez cdaaliott egy kicsiny értelmiség is, elfojtsák s elzárjanak előlük •minden utat a fejlődés és kibontakozás feléá Közben szakadatlanul zengtek az üres s zóia-^ok •függetlenségről és szabadságról. VcJttafc, akik jóhiszeműen még el is tudták képzelni azt, hogy egy nemzet független és szabad lehet népének belső szabadsága nélkül. A nemzetet egy szük rétegre korlátozták s kizárták a nemzet fogalmából az ipari dolgozókat^ a föld szegényeinek millióit. - jobbén a. korszakban a munkásság, az üzemekben, gyárakban dolgozók, éppen ugy, mint a föld robotosainak milliói; gazdaságilag teljesen ki voltak szolgáltatva kapitalista uraiknak. Ha az ipari munkásság fejlődé és erősödő szervezettsége enyhített is valamit ezen a helyzeten, bérkérdésükben, murtk«koin<jiciokbatt, a lényegen ez alig változtatott. - A munkásság politikai jogai ebben a luttrszabban majdnem a semmivel voltak egyenlők. A nemzetnek ez az egyik legértékesebb rétese nem szólhatott bele politikai eszközökkel sem a maga, sem az ország sorsának irányításába. A-munkásság élen járt a politikai jogokért, különösen a titkos választójogért való küzdelembeni de ez a küzdelem évtizedeken keresztül sikertelen maradt. S mikor végre a titkos választójog - közvetlenül a második világháború előtt - -megvalósult, akkor sem volt sok köszönet benne.