Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. november/3

1947-11-24 [0072]

A t. Szerkeszt ős ágak figyelmébe! Ö/Sa/i Ö Az alábbiakban a t. Szarkeszté'ség^rendeikezé.sére bocsátjuk Dinnyés Lajos miniszterelnök és Molnár Erik külügyminiszter beszédet. Mindkét beszéd ana Pauker román külügyminiszter november 2.3,-i vacsoráján hangzott el. Keretet később adunk. Dinnyés Lajosminiszterelnök beszéde. 0 TIí Sa/l ö Miniszterelnök Url Külügymimisz temő asszonyi Miniszter "Ürakl Hölgyeim és Ura/ml őszinte baráti szívvel köszönöm, azokat a nelag szavakat, amelyekkel Grozs páter nrf-niszterelnök xír a mai találkozás jelentősségét méltatta. Engedjék meg nekemv Hogy ez alkalommal ne sablonos pohár kösz Ön fcó'"t mondjak, hanem néhány őszinte szót arról, hogy mit jelent a mi szamunkra, -magyar demokraták számára, a magyar nemzet ezámára a ieai nap. Történelmi fordulópontot jelent e -magyar és a román nép életében, megsemmisítését mindannak, arai ezt a két népet-mesterségesen elválasztotta és beteljesülését annak a nagyszerű történelmi álomnak, amelynek megvalósításán nagy elődeink annyit fáradoztak* Groza fater miniszterelnök ur budapesti és*vezetásem alatt álló magyar delegáció mai bukaresti -utazásának nagyszerű történe Imi hagyományai vannak. 1848-ban Balcescu Mécolae, a nagy román forradalmár es történetiró Magyarországba jött a román forradalmi kormány, Ghica, Boliac és a többi román szabadsághős megbízásából^ hogy megteremtse ennek a két egymásrautalt népnek testvéri közössegét. A szabadságszerető -magyar nép Is a szabadságot tisztelő rotsán néo a bófcét koros te, azt a békét, amelytől mind a ket nép uralkodó osztálya elütötte a -magyart és a románt. A ronián-magyar béke -megteremtése a forradalmi román emigráció programja volt. Baleescu lapot is i-nditott Brossóban, hogy a román-magyar megbékélést propagálja. Maga tTenou, a havasok királya átölelte Balcesout és kitörő örömmel fogadta a két nép közeledésének gondolatát. De-a szabadság harcosait elbuktatták azok a feudális erok, amelyek olyan hossz.ó időn át a magyar ás román népen orraIkod'tak. A nagy kisérler elbukott és a reakció erő'i diadalmaskodtak a szabadsághősök felett. De csak átrcenetileg, Eljöttek a magyar-román összefogás magyar kovácsoló! Romániába is.^Cuza fejedelem idején itt járt Klapka Svörgy, a Magyar Heinze ti Igazgatóság részéről Kossuth Lajos megbizásábol, amikor a magyar emigráció a franciaoiasz háború nyomán azt remélte, hogy fegyverrel törhet be a keleti határon a Habsburg-birodalomba. Klapka tárgyalt Guza fejedelemnél ás Cogalniceanuval és a-mérász koncepció ismét csak a kölcsönős érdekek félreismerésén hiúsult meg. Kossuthban ekkor vált tudatossá a duna konföderáció terve, arait már korábban is elképzelt törökországi száműzetésének-ideje ala,tt. Fájdalom, a dunai népek egymásra találásának nagy eszméje egy évszázadig 'nem tudott-részben a Habsburg-imperializmus, részben az osztályérdekek elhomályosító és e-lnyoaw uralma •wiatt-erőre kapni. /Folyt.köv-/