Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. november/2
1947-11-11 [0071]
é Június 15-én próbálták kl az első szovjet atombombát Szibériában. - t ' ' , % Mr/o/?M Küm Paris, november 11./Reuter/ A L'rntransigeant párisi esti lap moszkvai tudósítója Moszkvából Prágán át Parisba küldött cikkében kedden azt Írja, a Szovjetunió június 15-én délelőtt 10 órakor dobta le első próba atombombáját Szibéria egy elkülönített részén, A francia tudósító szerint a robbanásnál 280 szovjet atomtudós, valamint e kormány nábány kiküldötté sett részt, A robbanáshoz legközelebb eső város Irkuck. A tudósító, akinek neve John G-riggs. kijelenti, hogy a robbanás hatása'30 kilométernyi körzetre terjedt ki. Kisebb mérotü bombéről van szó, aihelynek súlya mintegy 6 kiló. A bomba tökéletesen működött. A szakértők, akik tanul voltak a robbanásnak június végén tértek vissza Moszkvába és azóta dolgoznak a jelentéseken, A Reuter a következő koramentért fűzi a jelentéshez: 1 Az elmúlt időban állandó találgatások voltak a körül, milyen előrehaladást mutat a Szovjetunió az atombomba gyártásában. Molotov külügyminiszter az elmúlt hét folyamén, az októberi forradalom 30. v v é forduló ja alkalmából ki jelon tette, hogy az atombomba nom 4 titok többé. Külföldi kommentárok Molotov kijelentéséhez hozzáfűzték, bár általánosságban már ismerik az atomtitkot, az "i3 0 yesült Államoknak nagy előnyük van az, atombomba előállításában, amely nagykiterjedésű ipari probléma. /MTI/ A demokrácia erői megnövekedtek és a Szovjetunióban sziklaszilárd támaszra találtak. Hmm 0s/Co/3a/l Ö M o s z k v a, november 11. Á moszkvai rádió utalt Molotóvnék az októberi ünnepségeken tartott beszédére, amelyben hangsúlyozta, 'hogy a s zov j e tunió fennállása óta az élrejállt a békéért való harcban, majd azt fejtegette a hirmagy rázó, hogy a Szovjetunió békepolitikájához hivan mindig a nemzetközi együttműködés fejlesztése mellett foglalt állást. Mindig -,z volt 0 véleménye, hógyáaz egymástól eltérő társadalmi és'gazdasági rendszerek' rom akadályozzák a nemzetközi együttműködést, Aáboru után s győztes nagyhatalmak együttmü'cödésének kérdése nemzetközi jelentőségű programmá vlit, A három szövetséges nagyhatalom vezetői a t jheráni, a jaltai és a potsdami ártc'-.oz leteken megvetették az együttműködés alapját* A Szovjetunió híven ragaszkodik o döntésekhez és következetesen védelmezi az ott kinyi la tkos . a 1011 -Iveket, a náooru utáni demokratikus elrendezés ylvét, amely ot az UNO alapokmányába is beiktattak. Ma e politikával szemben áll egy másik politika, az Egyesült Államok és Nagybritannia politikája, amo La egésZaű más elveken nyugszik. Szek nem férnek össze a teheráni, jaltai és potsdami határozatok demokratikus elveivel, sem az Ul'TO alap okmány ábsn lefektetett elvekkel, amelyek a nagy ás kisállamok felság jogainak ti sz te látta entartásán és ügyeibe való be nem avatkozás elven alapulna:.;./ olyt, köv./
