Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. november/2
1947-11-17 [0071]
. Az Observer az amerikai külpolitikáról. ks o- Pi/^i20 Ua. Pár is, november 17. /ííagyar Távirati Iroda/ áz Observer vezér cikke méri egei i az amerikai külpolitikát abból kiindulva, hogy iegutbbb két jellegzetes amei-ikai politikai könyv jelent 1*83. Byrn«s volt külügyminiszter éa James Birnham híres amerikai köziró könyvéről van szó: az előbbi könyv a nemzetközi politikai problémákat ugy véli 'megöl dani, hogy "tisztességes visszavonulásra kell kényszeríteni Oroszországot", az utóbbi könyv szerint pedig az Egyesült Ál la "Hóknak nincsen külpolitikájuk* ihrnham az egyesült Állsmoknak mindjárt javasol is egy külpolitikát, amely abban állna, hogy Nagybritannia és s brit birodalom haladéktalanul teljesen olvadjon össze az Egyesült Allataokkal és készüljön fel arra, hogy a háború kikér ülh et/e tl en. 3 könyvek ismertetése ^ellett, az Observer vezércikke a következő saját véleményének ad hangot: Az igazi tragédia abban áll,hogy Amerikát az események beletaszították a világ vezetésének szerepébe, még mi&ort le tudta volna rázni magáról a korábbi elszigetelődésével járó szokásait* Nehéz erre kiutat találni, miután egy régi hagyoBtény nehezen törölheti ki - ir ja az angol lap,- A tény pedig ^egvan és következéé nyei veszedelmesek* Az öregebb hatalmak külpolitikája még ma is bizonyos mértékig megerősíthető• Pontosabb konkrét oéljaik és érdekeik már megfogalmazottak: elég világosan megmondható, hogy egyikük, vagy másikuk szempont jáb ól mi lehet "háborús ok", ill eté>l eg mily en feltételei lehetnek egy szövetkezésnek, Ráadásul ezek a külpol itikák mindig következetesek voltak, mé g akkor is, amikor hibásak voltak. Az amerikai külpolitika azonban mindig a legnagyobb végletek között ingadozott és ritkán fogalmazták Weg világosan, mégftkkor is, amikor pillanatnyilag stabilizálódott. Manapság például könnyen látni, hogy Amerika Oroszországgal kapcsolatban ingerült és bizalmatlan . Leli eteti en azonban megmondani, hogy ez kedélyhullámzás-e vagy politika, továbbá lehetetlen biztosan tudni } hogy melyek a konfliktus '* " lényegesebb pontjai. Az Observer a továbbiakban azt irja, ninas ember, aki ^eg tudná ma Mondani, hogy vájjon mát Ói számított két vagy háro^ év^mulva az. amerikai orosz kapcsolatok tendenciája háborúra vezet-e, avagy pálforduláshoz Amerika, részéről, mint például 1945*ben, Argentínával, 1947-ben pedig Németországgal szemben tették az Egyesült AilatDokc iz oroszok logikus és kíméletlen gondolkodók, de az amerikaiak, még a 1 egr-olyásosabbak is, -miként azt Byrnes példája mutatja - távolról sem azok* Mind'ennek az az eTedaienye - irja végül az Observer -,hogy manapság nincs Európában senki, aki megcsal? hozzávetőleges bizonyossága is támaszkodhatna az amerikai külpolitikára ás ez rendkívül komoly dobg, Hert Európa számára nincsen más orientálódási lehetőség, mint a Szovjet unió. Innen van az, hogy az oroszövezetett kivül fekvő európai országokban, Angliát sem kivéve, mindinkább olyan lelki beállítottság vesz erőt, hogy. semlegesek akarnak maradni mindenáron és menekülnek a realitásoktól* Nagy* korai még azt áll i tan i, - miként azt Walter Lipmann legutóbb tette hogy "Oroszország elvasz-tette a hideg-háborut w , - fejezi be az Observer.
