Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. október/1

1947-10-01 [0067]

Róbert Taft szén or az amerikai elnökjelöltek sorában. • * RALün Da/Co/Yi.T. rüm New York, szeptember 30. Az amerikai rádió politikai szemléjében foglalkozik Róbert Taft szenátor, a köztársasági párt egyik vezető egyéniségének szerepével az 1940. évi amerikai ' *. elnökválasztáson, majd ismerteti ai szenátor iVashington-ááLlomban tartott külpolitikai beszédét. A választási harc - állöpitja meg a szemléire - tülajdonkáfsen már megkezdődött és Taft szenátor most propaganda-körúton van az Egyesült Államok fliyu^ati és északnyugati vidékein. Taft Ohio államot képviseli köz tárea?ágipár ti programmal a szenátusban. Az Qhic—állambeli köztársaságipárti szervezet hagyományosan hangadó a köztársasági pirt kül- 'és belpolitikai Állásfog falasának, kialakításában. A szenátor különben 'elnöke a köztórsasági_párti szenátorok politikai bizottságának, amely mértékadó befolyási gyakorol a pártpolitika irányvonalára. Taft beszédében a jelenleg többségben lévő köztársasági párt alapvető külpolitikai nézetét tolmácsolta - állapitja mea Á ítmerikai rádió szemloirója. Megnyilatkozása különösen fontos abból a -szempontból, hogy a párt tulaj donkópen az elszigetelődési politikának fcive és s mai körülmények között is több tartózkodást <k±ván az , • amerikai kcmiánytól. Taft élesen bírálta néhai Roosevelt eln©k engedékenységét z\ teheráni és jaltai háromhatalmi értekezleten s ezt az en- , gedékeny^éget tetrte felelőssé azokért a nehézségekért, amelyekkel Amerikának most kell megküzdenie. Véleménye szerint Roosevelt túlságosan , messze ment ettaedák^nyséoében abban a reményében, hogy ezáltal biztc-si tja az együttműködést a haboru után. Kijelentette, hogy ez a roosevelti politika nem gzámolt a kézzelfogható realitásokkal. Taft meg van ugyan győződve arról; hogy a szovjet kormány is al akar kerülni minden háborús összeütközést, de Moszkva nem mond le ideológiai céljairól. Taft hajlandó jóváhagyni a Marshall külügyminiszter és Vanderíberg szenátor által képviselt külpolitikai ijtányt, amely szembeszáll a Szovjot bizonyos törekvéseivel* .. . a Ami Németországot * illeti, Taft azt mondotta, hogy a német éKerenitezést, ha lehetséges, a Szovjet- közreműködésévél Icell tető alá hozni, de ha ezt nem lehet elérni, akkor -néi/kiile is békét . ífeil kötni Vemet országgal. ^ , A Marsbail-tervvel kapcsolatban állásfoglalását attól tette függővé, mily mértékben hty landóak az európai országok, sajJit erejükből nehézségeik leküzdéséhez hozzálátni. Annak azonban nincs heiye, - mondta Taft - hogy eoL. Egyésült Államok a jótét lélek szerepét játssza-, Azt sem szsb«,d mo$en$edrti

7 hogy <tz Egyesült államok gícsd^sági erejükkel visszaélve más országoknak gazdasági vaay politikai el5irásókat- tegyenek* JMÍinden országg«t£ bákeségben és megértésben akarunk éáni, de nem alapvető elveink Seladása árán. < * . v /Eolyt. köv./ *-