Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. október/1

1947-10-06 [0067]

Iljs Ehrenburg cikke a háborús uszitokról. EHcr Vö/Vö/Va 1 Té•, Moszkva , októbor 5, A Proyöo sxonbati száma "Az iró hangja" cimmel terjedelmes cikket közölt iljo. Ehrenburg tollából. A cikk, amelyben a kiváló szovjet publicista kemény biréllatbaif részesiti a háborús uszí­tókat, a mosakvflui rádió Jelentése szerint többek fcözött ezeket mondja: Ez év augusztus 18.-án Harrimán beszédet mondott Amerika egyik vefcosetbeyi. Harrimán e. háború idején az Egyesűit államok nagykövete volt Moszkvában. Ldttta népünk bajait és azt, hogy e nép mi­lyen büszkén viseli a megpróbáltatásokét* Látta az orosz nőket, okik elvesztették férjüket, apjukat. Beszédében most azt a kijelentést tette, hogy a Szovjet-Unió veszélyezteti c*. békét, az Egyesült Állomoknak, küz­deniük keli a szovjet terjeszkedés ellen es fenn kell tectaniok atom- v b OüiQ-lcé sz le t üke t. A háborús uszitók, akik atombemba-tarteJLőkok. gyüj­teWt hirdetik, ezt azért teszik, mert nem tetszik no kik szociális rend­szerünk, "ekünk viszont nem tetszik az e. faji megkülönböztetés, amelyre Amerikoban látunk példát és azt sértenek tartjuk az emberi méltóságra, le azért nálunk a Szesvj et-Unióban senki sem gondol arra, hogy amerikai városokat modern fegyverek tüze alól kell venni. A höíbcru idején - folytatja Ehrenburg - Qz ameri­kaiak szép szavakat mondtak arról, hogy minden népnek^joga van arra, hogy saját mngö rendezze be életét. A győzelem után módosították azt és azt hirdetik: Minden népnek joga van elfogadnia Amerika gyámságát, Amikor ax európai államok a fasizmus alól felszabadulva megkezdték éle­tük békés rendezését, kiderült, hogy a kommunisták nagy népi pártok lettek. A kommunisták az élen haladtak, mert az élen jártak akkor is, amikor nem cédulákkal, hanem vérrel kellett szavazni. Sok fiiamban koa­líciós kormány alakult ás ezekbe a kommunisták is belekerültek, tíkkor az amerikaiak hozzáláttak, hogy 'rendet" teremtsenek. Elhatdrózták, hogy magnyitjáhb Európát az amerikai oivilizdoió előtt. Európa éhezik. Amerika "segits^gére* sietett. Az éhező görögöknek fegyvereket és bombákat szál­lit ott. A franciáknak ás az olaszoknak kijelentette, hogy ha nem távolít­ják ol kormányokból a kommunistákat, nem kapnak sem gabonát, sem szenet. Az amerikaiak.mégis azt á'llitják, hogy a Szovjet­Unió avatkozik, be más államok ügyeibe. Bági történt ez; a rabló kiabál­ja: fogj dk meg! Az amerikaiak biztonságuké t féltik, de senki sem hiszi, hegy az. egymillió lakosú és Amerikától 10,000 kilométernyire fekvő Al­bánia fenyegeti <xz Egyesült Államokat. Az amerikaiak azt mondják, hagy s Szovjet-Unió beavatkozik ö' vele szomszédos államok ügyeibe. E mögött tulajdűftképen az húzódik meg, bosszankodnak-azért, mert a Szovjet-Unió közelséqe zavar ja őket abban, hogy beleavatkozzanak Jugoszlávia, Albánia és Öulgötio. ü; veibe,' mint ahegy'b'elavatkozta te Görög- és Törökország Ügyeibe. Az coierikai hadihajók beleszerettek a török ás görög kikötőkbe, az anaritcaiGk. támaszpontokat szereztek.Afrikában, Grönlandban, és Kináhscn, zsebre, tetteik. Görög- és Törükwrszáhot. D /Foivt. köv./ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom