Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. szeptember/2

1947-09-18 [0066]

/Szabón államtitkár & köz el látási helyzetről/Folyt./ KŐ/Gyl Té íiiután azonban a kormány akkor megígérte és el is rendelte, hogy az emiitett birtokkategóriának nem-kell beszolgáltatni, most minden elképzelhető' eszközt és módot fel keli használni, hogy ezt a kiesést más uton-ftádon• pótoljuk. Erre megvan a lehetőség. Az. egyik az, hogy 3 közellátási jtániszkérium felajánlotta, hogy azoknak, akik a közellátás céljaira felkínálják búzájukét, 80 forintot fizet, "üz az akció azonban «vég tulnöey eredményt nem hozót t. ^hiányokat tehát egyéb eszközükkel is pótolni keli, * legkézenfekvőbb itt tengerinek, rozsnak, zülesnek bevonása a kenyérellátás, illetve a főző liszt tel való ellátás vonalába, # - Van még egy lehetőség a kieeés pótlására, s ezzel a gazdasági FŐ tanács ia foglalkozóit a múlt héten, ez pedig a külföldi búzab ehoza tal, íiiután azonban, világviszonylatban i3 rendkívül kedvezőtlenek a terméseredmények, erre a. 'behozatalra sem sok remény leköt. Elsősorban tehát a magunk . erejére keli tárnaszkodnunk• - A másik fontos közellátási cikk,a zsir ás olaj tekintetében valamivel könnyebb a helyzet, mert remélhető, hogy a jelenlegi tengeri termé sünk mellett is meghíz la Ihat <S lesz az a sortésrcannyieég, amely az ország zsiradókellátását az olajjal együtt fedezni fogja. - Az ország húsellátása az előző gazdasági évhez képest annyira megjavult, hogy a kormányzat teljesen szabaddá tette a husforgalmo t és ezen a téren nincs is semmi zökkenő. Sajnos, a fogyasztók szempontjából a helyzet rövidesen javulni fog. Sajnos azért, mert a katasztrofális .szárazság miatt a gazdák kénytelenek lesznek tömegesen piacra vinni szarvasmarhaállományukat Olyan rcndkivül nagy kínálat fog jelentkezni, hogy a magyar fogyasztók nem.is tudják majd felvenni a piacra kerülő mennyiséget. Ez már most egyik legnagyobb problémája a kormányzótnak, miután most már két egymást követő évbon kény ezerül a gazda jobb minőségű állatait is takarmány hiány miatt elkő tyftvetyé lni és igy a háború következtében mennyiségileg és minőségileg rendkívül leromlott, a múltban oly- jőhirü állattenyésztésünket nem tudjuk kellő időben felfejleszteni, üár pedig addig, aíwLg az állattenyésztés legalább a hékeszihvonalat el nem éri, szántóföldi növény termelésünkben sem várható lényeges javulás. .Sajnos, már most is olyan stádiumban van a magyar szántóföld, hogy évek cJta a rendszerek, okszerű trágyázást a gazdák nem tudják végrehajtani ás igy meg jó időjárás mellett is mindig probléma lesz, hogy'elérhető-e az az átlagtermés, amely egyébként a tejogyar szántóföldön elérhető volt. V