Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. június/2
1947-06-16 [0060]
Az emberi jogok nemketközi értekezlete a sajtószabadságért, Y Hy/Iíb/P37 Vo London, június lö'./AFF/ Az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi értekezlet hétfőn elfogadta Elderling holland ujsagirónő előterjesztését a sajtószabadságról. Javasolja az egyes országok szervezeteinek, tegyenek meg mindent, hogy országukban a sajtószabedság ne csorbittassék. Javasolja az antidemokratikus tevékenységet elitélő törvényhozást, nemzetközi becsületügyi törvényszék létesítését és olyan fcödex összeállítását, amely az egész világre kiterjedően iránymutatásul szolgálna á hírközlésre. Végül kéri, hogy minden ország adjon meg minden demokratikus jogot az újságíróknak, beleértve az egyesülési szabadságot és ^ hivatásuk gyakorlásának hatásos védelmét szolgáló intézkedéseket./V7l/ Kivégzések, halálos ítéletek és letartóztatások Görögországban. Z g/g/P37 vé Belgrád, június 16. • A Tanjug tudósítója jelenti Görögországból, hogy a lerini rögtönitélő bíróság halálra ítélt négy demokratikus polgárt, Tripoíiszban a monarchia ták kivégeztek ot embert, akiket a rögtönit élő biróság már korábban halálra itélt. Ugyanott Vrendent, az ELSSZ volt tagját a háza előtt agyonlőtték. Janyinában halálraítéltek Kardaliszt, az SLSSZ volt tisztjét, A Rízsszpasztisz jelentése szerint az 1946.avi választások óta a monarchofasiszták 1716 embert végeztek kd. Irakliában, Kréta szigetén letartóztatták a munkás szakszervezet elnökét és titkárát, Tripoíiszban pedig deportálták az egyházfőnököt, miután azzal vádolták, hogy a közrendre veszélyes, ^ Pireuszban a rendőrség több embert tartóztatott le, azzal a váddal, hegy a .szabadságharcosok számára toboroztak. Az athéni rögtönitélő biróság három'demokratikus személyt halálra itélt. Ezenkívül haLáLreJiteltek Athénban nég két diákot is, mert állítólag az 1944.évi harcokban monarchi otáioat agyonlőttek ./MTI/ Bolgár vélemény a jugoszláv-román barátságról, Z g/g/P37 yé Szófia, "június 16./Tanjug/ -Az 0tec3esztven Front a Belgrádban folytfatott jugo-^ szláv-román tárgyalásokról i rva hangsúlyozza, hogy a két baráti szecnszéd* államnakt Jugoszláviának és Romániának egymáshoz való közeledése Bulgáriára is óriáái jelentősségü. Nemcsak azért fontoa ez a közeledés, mert helyesen világítja meg azokat a problémákat, amelyek Bulgáriát is erintik, - mint ppldául a dunpi államok jogainak megvédése -, hanem azért is, . mert a jugoszláv-román viszony fejlődése 'Délkelet-Európa és a Balkán ^ népeinek közös célja felé halad. A közös cél pedig A béke megszilárdítása Európának ebben e részében, valemint azoknak a feltételeknek megteremtése, amely a teljes demokratikus -átrendezést hozza magával,/l.ITl/ mmim *