Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. május/2

1947-05-29 [0058]

Ti}.dy Zoltánné búcsúbeszéde Amerikából való távozása alkalmából* BJjnai Itr/Oo/S. Iá Te N e -v Y n T k^május 2C» Tffcfo • # A nev/yerki rádió hanglemezről közvetítette TA1|K Zoltánné elnökasszony búcsúbeszédét az Egyesült Államokból való távo- ' záaa alkalmából! - Búcsúzom Amerikaiul és az amerikaiaktól - mondta az elnök­• "asszony. Megközsönöm vendégszeretetüket, megköszönöm azt a nctgy ered­ményt, amit ennek a nagy crsaágnak meglátogatása jelerit számunkra. Meg­köszönöm azokat a tanulságokat és tapasztalatokat, amelyeket itt sze­reztem* Slgész lélekkel voltam itt majdnem Öt hétig, most azonban lelkem egyik fele már elszállt szeretett hazám felé. '.. "' ' - Mérleget kellene készíteni az öt hét munkájáról. Hány kilo­métert utaztam repülőgéppn, autón, vonaton, hányszor beszéltem magyar, származású' amerikaiak, drága magyar véreim elÉítt? Mennyi alkalmam volt. hogy elmondjam kis^hazánk sorsát, mai küzdelmét és jövendő reménységét? - Szivembe: n azcrjbaft már elkészült a mérleg* Elkészült néhány nappal ezelőtt. Nem Íróasztalom mellett, nem is a rádié" mikrofonja előtt hanemfenn, többezer méter magascó-gbon,' egy repülőgépen. Gépem-szörnyű viharba került* Az elemek hatalma körülöttünk.olyan volt, mint amikor egy fehér papírszeletek sodor wz orkán ereje. A bűbájos kégi kisassztny ""eleinte hol az egyik,, hol a másik utashoz lépett B magyarázgatta, ninbs semmi baj, osak jelentéktelen viharzónát kell átrepülni, de a biztonság ©káért azt ajánl»tto_» erositsük meg havederürfket. AmiK*r azonbaj)a' tom­boló, vihar egyre nagyobb és ijesztőbb lett, ő is elhallgato-tt és fehér­re vilt arcosl, reszketve ö~ is lerögzítette magát egy üléshez. Minden szó elhallgatott. A gép bukdácsolva emelkedett és esett . Néha j ég— . éTSo kopogtatta, 'Verte" a gép szárnyait. Szememet lehunytam, de szem­. héjamon átfehérlett a villámok vakító fénye. Anélkül, hogy elhatároz­tam volny, elke.zd.tem a mérleget, a számadást. - Uram,. Te tud cd; miért van mindez! - sóhajtottam magamban. Eszembe' jutott a 44-es Ósz, az ostrom, az éhezés és az a sok-sok Te>­szély, amelyen az Úristen átsegített, A kórházi jelent is átvonult előttem, amikor a- műtőasztalon feküdtem és orvosok vettek körül fehér köpenyben. Egy-kettő-három-négy - számoltam akadozva, és azután a süllyedés í következett- valami furosa sötétségbe. Ezekből is kikerültem.. En eszembe jutott Illés próféta tüzes szekere, Aáy ugyan­ezen a ' szekéren, Illés szekerén emelkedett fel a,csodálatos magasságba, ahol megértette a magyarság végső' problémait» ^Es ez a re­pülőgép most igen könnyen válhat még Illés tüzes szekerévé, amely még sem áll az örökkévalóságígv Pe elődeim társasága nem is lenne TOSSZ. AZOK: is szerették népüket és ebben a szeretetben égtek el. *- Nem-kellett volna talán idejönnöm* Nem kellett vol»a talál­koznom a magyarom ezreivel; akike-t a hivatalos Magyarország eltékozol* va eiígedott külföldre, mert* nem-jutott, nekik elegendő kenyér, vagy; a' kenyérnél .is jobban szeretett szabadság. Eljöttek ide és puszta kát kezük erejével hozzájárultak a szabad orsaág felépítéséhez. Ahol megve­• tették lábukat, mindenütt becsülétet szereztek a magyar népnek, ••/Megköszönöm azt a szeretetet, amely nem fogyott el a távoli.szülőföld iránt, az anyagi & égitséget, amit elküldtek az óhazá­nak, amikor a legnagyobb szükségben volt ':»-' /fol^t.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom