Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. május/2

1947-05-20 [0058]

Tildy Zoltánné beszéde az egyik amerikai rádióban. "UMai MJ/Oe/Wl ö. : N e w * © r k, május 19. . '_ A Hewyorki rádió ismertette Tildy Zoltánné elnökasszony vasárnap délutáni rádióbeszédét, amelyet a WWRL rádióállomás magyar * délutánja Keretében közvetített* Szeretnék ebben a néhány perofee; rádióbeszédben mérleget adni az elmúlt két hétnek munkájáról - kezdette beszédét az elnökaszsz->ny

r Ittlétem alatt főleg az asszonyokkal való talákozást kerestem. Régen tudom, hogy az assz anyáknak, fől-jg az anyáknak van egy nemzetközi', közös. nytl-> ve, amelyen keresztül megértik egymást. Ki tudják cserélni gondolataikat, egymásnak tudomására tudják adni szivük égő szeretetét* Azt a szeretetet, amely túlnő a esaládi tűzhely szeretetén és-eljut az árvák, és a szenvedők közá, A szeretetnek ezen a nyelvén beszéltem az amerikai magyarokhoz és általában minden amerikaihoz. Elmondtam Magyarország szenvedését és pusztulását, ismertettem a háború legárvább áldozatainak, a magyar gyerakeknek két év előtti szörnyű halálezási arányszámát^ és mindazt a gyötrelmet, ami a gyerekeket érte. Beszéltem arr°l az erőfeszítésről, hősies munkáról, amit a magyar hép fejtett ki a romok eltakarítására és az ország újjáépítésére. El-* mondtam, az asszonyok miként vették ki részüket az újjáépítésben, milyen mun kát végeznek gyerekeik megmentése érdekében. Elmondtam, mit tettek a földen, amelyért századok óta harcoltak és amely most a' földnélküli,de mindi ctt dolgozd tel Bemberak kézibe jutott. Ismertettem az ipari üzemek újjáépítését és a nő lenek ezen a téren véghez vitt szerepét. A nök arról is gondoskodtak, hogy napközi etthónokban gondot viseljenek a gyermkekről, addig, amig a anyák munkában vannak. Beszéltem a szalu mi munkások kiváló teljesítményeiről, és arr°l a*3zóp eredményről, amit drága hazánk szorgalmas népe elérb. -Beszámoltam a bajokról, a nehézségekről is. Elmond tan, hogy hosszú az ut, sok az akadály előttünk, .:.mig elérünk ahhoz az élethez, amit tiszta demokráciánk és ..zép emberi életnek lehet nevezni.- ^ - 3eszélt3m Magyarország, jelenlegi legfájóbb sebJércl, a 100.000 árvár°l és elhagyott gyerekről, akiknek jóréeze végső kétségbeesésében már a bün útjára tévedt, Belhivtam a figyelmet arra a felelősségre is, amely bennünket t.erhel, ha nem sietünk megdöntésükre,ha nem adunk fedelet; ruhát, táplálékot, lelkükkek pedig szeretatet és bátorítást, - Megköszöntein, uhol csak módom volt, a centeket és a dollár, kat, a ruhákat, az élelmet és főképnen azt a segítő szeretet, amelj lyel a legválságosabb időben Magyarország felé fordultak. - íflmondot fa&í, hogy Magyarország nem akar a világ koldusa lenni. Dolgozni , épiteni és. alkotnia kell..Meg akar élni emberségéből és munkájából. Olyan életet jkar teremteni a drága iaagyar földön, amely méltóvá teszi a világ szabadságszerető nagy népeinek bizalmára és barátsága: - ö'gy érzem, hogy munkám és törekvésem már eddig sei volt hiábavaló. A szeretet tömege árad felém az amerikai magyarok és áltála' mindRi; amerikai szj^éből* Az amerikaiak a' magyar gyerekek sorsán továbbra i: igyekeznek segíteni. /Polyt,kcv./ <* / MaaiiBiv /V-T"—: —»