Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. május/1

1947-05-08 [0057]

Ta Bk/Sp/Pl Vé /Sztálin és Stassen beszélgetése. 2, folyt./ Sztálin ne.m vallotta ezt a nézetet és kijelentettol Az Egyesült Államokban és a Kém öt országban fennálló kormányrendszerig külcínbaztek egymástól, de nem volt különbség a két ország gazdasági rendszere közt. A kormányrendszer időlegosja politikai irányzat változó. * Stassen ekkor megemlítette, sokat Írtak arról, hogy 'a tőkésrendszer felidézi a monopóliumokkal c yütt járó bajokat, az imperializmust és a munkás elnyomás t. • Vél eménye szerint a.z Egyesült Államokban kikerült megakadályozni a monopoliizlikus fejlődest és a kapitalizmus lmperial ista irányzatának kialakulását a az amerikai munkások oly nagy szabadságnak ,örvendenek , amilyenről Marx és Engels nem is álmodhatott. Ebben áll a különbség az amerikai és a hitleri Néraet. ország gazdasági rendszere között. Sztálin rámutatott arra, hogy minden nép olyan rendszert párt dk, amilyen megfelel neki. Azt, hogy melyik rendszer a jobb, a történelem dönti majd el. Tiszteletben kell tartani a nép által választott és helyeselt rendszert. Hogy az-amerikai rendszer jóe, vagy rossz, ez az amerikai nép dolga. Az eg^üttmükö dás ndc nem előfeltétele, hogy a különböző népek azonos rends zerben él j ének • Tisztelni kell a nép által helyeselt rendezet. Csak ezen az alapon lehetséges az együttműködés. Ami Marxot és Engelst illeti, nyilvánvalóan naa láthatta k előre, mi történik majd 40 esztendővel haláluk után, A szovjet rendszert totálisnak vagy diktátorinak nevezik s a szovjet nép az amerikai rendszűrt monopol isztikusnak és ka pitalistának hivja. Ha egyik fél a másikat monopol is Iának vagy totálisnak nevezi, ebből nem lesz eg.'üttmükö dé s • Ami a monopóliumok és a totalizmus elleni bírálatokat illeti, cz hírverés és 6 - Sztálin - non propagan-dista, hanen a csel de Vés embere,. Nem szabad azok tár iánus oknak ' lennünk - mondta Sztálin. Ha a nép meg akarná változtatni a rendszert, ezt meg is tenné. Amikor ő - Sztálin - Roosevelt tol • találkozott és katonai kérdéseket vitatott meg vele, egyikük sem nevezte a másikat monopolistának, totál i-otának . Ez j ol entÓ s mért ékben előmozdította együttműködésüket és biztosította az ellenségen aratott győ-z elmet, Stassen itt megjeg ezt e, hogy a háború után mind a két oldalon megszűnt az a'szellem és ez lett egjrik oka a megnemértésn k • Megkérdeztevájjon Sztálin reményeket fűz-e az eszmék, diákok, oktatók, művészek és turisták széleskörű cseréjéhez? Sztálin válaszába n hang súlyozta , hogy orr e f el téti énül szüfes ég van, ,ha meg akarják valósítani az együttműködést. Az árucsere az iflegenf orgal óm megélénkülés ére vezet. . Stassen kifejtette, az Egyesült Államok és á S'zovj otunió.között a múltban féreértések abból eredtek, hogy szovjet részről nem volt mejj nz óhaj az eszmék kicserélésére s ez vezetett a Moszkvában tartózkodó külföldi laptudósitók j e}<-> mtéf einek megcezzuráaára. /Folyt .kö v, / L