Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. május/1

1947-05-03 [0057]

Groza miniszterelnök beszéde a Mocsáry-kollégium avatásán* Za/to.S0 Vé Az alábbiakban a t. Szerkeszt ősegek rendelkezésére bocsátjuk Groza miniszterelnöknek a Moosáry-kcllégium avatásán elhangzott besiédátl - M?gy ar or s zá ghak és székes fő vár o s ának fó 1 d J e r e lépve, megvallo*, ne« kis felindulás Vitt rajtam erőt, Nem mintha az ország és fő városánál: tájai ujak lennének számomra, hanem sftinak okából , hogy teljesen áthatva o látogatás céljától éa tudatában annak ujazertt, úttörő jellegének., a gondolatok és nagyszerű érzések özöne lepi meg agyunkat és szivünket. Az ország lerombolt varosaiban és falvaiban a sokat szenvedett dolgozó nép lelkében egvétlen-hatalmas vágy ál: szabadulni a pusztítás romjaiból, a szenvedések h?egi3Eétlődé s étől való rettegéstói, hogy békében, termelő munkában a'teremtés koronájához, az emberhez méltóan élhesse la fdldi életét* * Ha 32 emberiség, a népek hivatása nem len^e fcias mint :' kaján gonoszsággal, mohó hatalmi .vágytól vezérelve megalázni, meggye törni és pusztítani, s a szellemi és anyagi javakban való rombolást különböző jelszavak alatt intézoéry eaitenl, akkor el . moncbatnánk, .hogy nem érdtweö élni. De mindez idegen attól, amit ' igazi emberi hivatásnak nevezünk és amely hivatás szószólói épen a szellemi és anyagi dolgozók tömegei, Kekünk kötelességünk fel* venni a haroot mindezen emberi gyarlóságokkal még akkor is, ha eZ' . a munka egy sötét mult tapasztalatai utan olyan nehéznek indul is* •» Itattam a főváros romjait. Ott jártam a szép Budának összedőlt, elpusztult falai között és a romok megerősi** tettek abban a hitben, hogy végre ráeszmélünk arra, hogy felvegyük a-harcot mindazzal szemben, ami gyűlölet, Önző-sovinizmus vagy elnyoaás, *- amik mind e pusztításokra vezettek. Epén ez ék • a romok kiáltanak hozzánk! Mozgósítsuk minden erőnket, minden munkabírásunkat arra ,hogy sohafcöbbé no ismétlődhessék meg ez a tragikus.'pusz*« tulás« 3 romok egyszersmind koronatanúi a mult nagy hibáinak éa gondoikozásfca köteleznek bennünket , hogy miként történhetett mindez* - Tanul irány ózva a magyar és a román nép történem tét, végiglapozva e szenvedésektől telt krónikákat, nagyon^könnyű rájönni arra, hogy sohasem sikerült a múltban egymásra találni. Annak ellenire, hogy történelmi és földrajzi elhelyezkedésünk évszázadokén, sőt egy évezreden át egymásra utalt bennünk et, ^nemosak mint szomszédokat, hanew. mint együttlakó népot is, hogy leéljük éle tankét o földrészen. Elemezve multunkat, nen nehéz rájönni arra,hogy az egymásra-nem-találás nem a dolgozó tömegeink akaratán és érdekén mult. Ellenkezőleg, könnyű kimutatni, hogy ekét; nép igazi érdekei történelműnk minden fordulóján azonosak voltak. / Folyt,köv,/ L