Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. április/2

1947-04-21 [0056]

Megszakadt Svédország telefonösszeköttetése a kontinenssel. S tó okh oUb 6 1 jelantik: • • Tj.I. o- ffi/r7 A Keleti*ténseri Jcaoel megjavításához valós zmüleg a napokban fognak hozzá, - miután.már hetek ota szünetel Svédország telefonösszeköttetése a kontinenssel• Az eddigi kutatások szerint a mestbvt kábel Németországnak aiüwrjat zénába eső területén van. Jk&w-V*- megszálló hatéságok készségesen nyui tanak segítséget a javító munkálatokhoz.- Igrclőrc kisegitő-vonalakkal kiséri eteznek és sikerül t. Dánián keresztül egyes esetekben Amsterdammal. Brüsszellel és Basellel telefonösszeköttetést létesíteni, azonban Angliával. Frfinoiaországgal és a Balkánnal, továbbá Lennél országol nem működik a telefon. A távirő* összekötetés továbbra is működik. /ETI/ A Novóje Vrémja a Ruhr- és Rajnavidék kérdésérői. HMa Bs/H:eé/?7 Cs f,i o s z k v a , április 21. ^ . A Novójc Vrémia /CM Idők/ legutóbbi szama vezércikk­ben foglalkozik a Baj na- és Ruhrvidek kérdésével. . > • A Rajna- és a íkhrvidék kérdése élénken foglalkozta^*, a szövet közvéleményt, mert cz a vidék volt minden-német imperialista" támadás "bázisa. íz adja meg a kérdés fontosságát is ."A megoldásra vonat­kozóan több ob'an javaslat hangzott cl, anely szerint a Raina- és a Ruhrvidékct cl kell választani fíémetország^ól s a vidék szen- és acél-; termelését szövetséges ellenőrzés alá £ell helyezni. Ilyen érteimii volt Franciaország 194?. februárjában benyújtott memoranduma is. Tagadha­tatlan, hogy Németország báborus potenciájának megsemmisítése eletoc­vágóan fontos Franciaország biztonsága szempontjából s hog* a *rancia iparnak gazdasági' talpraállásában feltétlenül szükség* van a Rahrvidék szenére >> A kérdés megoldásában azonban két főszempontra kell tekintettel lenni: 1./ Németországot le kelL feg--vérezni; demolfratizálni s kí kell zárni minden ujabb katonai támadás lehetőségét. ZJ A Ruhr-.« vidék szenét és vasát Suróaa ujjáe,,i késének szolgálatába kell.áll i tani; A francia javaslatáéi nem lehet ezt a két célt elérni. á Rajna-- é s Ruhrvidek ciszakitása anny.it jelentene, ho^-*fbiadják líéract­ország politikai és gazdasági éhségének elvét, 3z pedig a rcvans és a­katonai trC újjáéledésének tUzfeszkővé tenné a megosztott Németországot. Franciaországnak épp ugr, mint Némc tország minden más szomszédjának er~ dvh, ho t y Németország valóban demokratikus, békés állammá váljék. Ugyanakkor pcdiLj a Rajna- ás Rahrvidék elválasztása se miféle biztositól £ot nem rr'ujtanaFranoiaorszagnál: arra, hogy valóban megkanja a szükséges szénmenn'i.segckct, mint azt a "jelenlegi helyzet meggyőzően oizon^itja, • / ruhrviaVékí 'szén és acél szétosztása most teljesen flngol-aacrijfBi ellen* őrzés alatt van és a megszállók saját érdekeit szólalja. Franciaország- • - nem "tudja inára számára a normális szénszállításokat sem biztosítani, A iielcnlc&i rend-szer nincs hasznára'Sem a német, sem az európai ipar ujláéledásenek', hanem az kizárólag angol és amerikai kapitalisták érdc 1 * " keit szolgálja- De nem szolgálja ez a rendszer a német bán-*ászok érdekéit sem. akik több ízben élénken tiltakoznak is a mostani rcndsZ'r ellen. /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom