Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. április/2
1947-04-16 [0056]
Tildy Zoltán beszéde a áemofcíoía felemelkedéséről. I-i/PV Ve Tildy Zoltán, a magyar köz'ársasag elnöke és hitvese sssraán délben megtekintette az Sízett lalsal.'.riig^ár Yáoi-uti telepet, A köztársasági elnököt é3 hitvesét a fellobozógott gyártelep bejáratánál az 'Izem igazgatósága és az üzemi eizoHsig kiktilő: ttei üdvözölték. A köztársasági elnök és kísérete az üevözlés után tüzetesen mcgt?kintette a lakatg-aár e£r es Üzemeit^ beható: n érdelsLődött a munkamejMt, az sportlehetőségek és a termelési ercdmén*' c k iránt,végig járta a g"ár szociális "berendezkedéseit, majd résztvett a. g v ár dolgozó inak a kultúrházban rendezett "bensősé^cs hangulatú 'nnepiégan, Á terembe érkező köztársasági elnököt a g;.ar dolgozói szUnni nem akaró lelkes IIjenzésscl és tapssal fogadtak, majd Sánra mi ..nklón az üzemi bizottság nevében köszöntő tte'a köztársasági elnökét azzal a kéréssel, vezesse tovább a magyar köztársaságot a x elemelkedés utján, aaehntk végén a dolgozók szabad Magyarországa vár, Tildy Zoltán köztársasági elnök válaszbeszédében íir Sínének adott kifejezést, hogy szem tői-szájén lehet az ipari dolgozókkal. Utált azokra az óriási nehézségekre, amelyekkel az elpusztított országban az újjáépülő iparnak meg kellett birkóznia és megemlékezett azokról az ál- • áozatokról,*amelyeke t az ipari munkáés᧠az újjáépítés érdekében vállalt. A dolgozó milliók a tűrést és a szenvedést azért vállalták, íaert tudták, KOST a demokráciában az crszágo't önmp.'.uknak épitik fel. de készek arra. Iiog-r szembeszálljanak bárkivel, aki meg egyszer a pusztulást akarja ebben aa országban. - A külföldről hozzánk érkező látogatók egyöntetűen azt állapítják meg, bog? az euróiv.i országok között mi járunk elől az újjáépítésben es idneen külföldi a csodálat .hangján szól a magyar név élniakarásáról, Az újjáépítés eddigi sikereit elsősorban a dolgozó millióknak köszönhetjí'k. Vannak azonban még elégedetlenek és zúgolódók, aldk lekicsin-'lik a demokr oia alkotásait és ezek legfőképpen azok sorából kerülnek ki, akik^seci a szellem erejével, sem fizikai munkával nem Járultak hozzáaz uv : áé")ités munkájához. A demokrácia ellenségei nem tudnak belenyugodni abba, hog-' mi komolyan vesszük az eríberi jogokat s nem akarunl/cöebe jogtalan és r.egaiázott dolgozókat látni, ezeknek nem tetszik az. hogy a dolgozó milliók az élet szépségei felé törnek, különös örömbe 1 látóin az üzemekben a termelési eredményeket, mert meggyőződésem, hogy ha a img; ! ar demokrácia eredményeket tud felmutatni, azo:: előtt még a hitetlenek is meghaá ólnak. 7 Jól esett látnom ebben a gyárban a mag-ar munkás Lgvessegét ( tehetségét és rátermettségé" t s érőmmel láttam, aogy az áru innen a világ minden részébe eljut. Voltak idők Iis.g--r.rorszagon, amikor a munkások százezrei vették kezükbe a vándorbotott és a aagr r ar kétkezi dolgozó vagy mérnök a világ bármely pontián becsületet szerzett a magyar tehetségnek, Nekünk olyan országot keli teremtenünh, ahol szellemi és fizikai dolgozóink egyaránt otthon érzik magukat. Nem a szolgák és urak országát akarjuk felépíteni, hanem a dolgozókét. Az eg-cnld emberek szabad országát akariuk es meggyőződésem* hogy hamarabb épül fel az ország, mint azt a hitetlenkedők és kétkedők gondolják, • /7ob-tatása következik,/ ^5 . «
